Magabiztosság növelése

Honnan jön a magabiztosság?

Egy: Születésedtől kezdve benned van.Az életösztönöd nem működne magabiztosság nélkül.

Kettő: Hogy hogyan bánnak veled a szüleid és ide tartoznak a környezeted társadalmi elvárásai.

Három: Ha nem foglalkozol azzal ami felett nincs irányításod, hanem azzal foglalkozol ami felett van irányításod, a döntések, amiket hozol, a felelősség és a kockázatok, amiket vállalsz, és a mód, ahogy a kihívásokra és akadályokra gondolsz, és reagálsz.

Lehetetlen ezt a három tényezőt szétválasztani, de a saját döntéseink és a döntésekkel járó lemondás önkéntes vállalása kétség kívül hatalmas szerepet játszanak a magabiztosság kialakulásában.

Magabiztosság növelése – néhány tipp.

Az első tipp egy gyors megoldás, amivel gyorsan növelhetjük magabiztosságunkat. Képzeld el a korábbi sikered amit használhatsz az újabb előtted álló nehéz feladatod előtt. Olyan egyszerű dolog, mint a mély basszusú zene hallgatása, elősegítheti a hatalomérzetet. Esetleg állj be egy domináns pózba, vagy tarts magadnak lelkesítő beszédet arról, hogy hogyan győztél le egy nehéz akadályt korábban. Második tipp: higgy abban a képességedben, hogy javulhatsz. Ha hosszútávú változást szeretnél elérni, gondolkodj el azon, hogyan vélekedsz képességeidről és tehetségedről. Vajon születéskor rögzülnek, vagy lehet őket fejleszteni, mint az izmokat? Ezek a vélekedések hatással lehetnek arra, hogyan viselkedsz, amikor akadályokkal kerülsz szembe. Harmadik tipp: Értsd meg a kudarc és a nem sikerült különbségét.Kudarc az amikor valamit csinálsz, de csak úgy mondjuk félgőzzel, vagy csak a képességeid 80%-át dobod  be.A nem sikerült az teljesen más, az amikor 100% -ot bedobsz és mégsem jön össze, mert valami külső körülmény megakadályoz, tehát Te a képességeid 100% -át használtad, de valamiért nem sikerült. Gyakorold a nem sikerült elviselését. Esetedben kudarc már nem fordulhat elő, hiszen aminek nekik fogsz az 100%-os erőbedobással végzed, a nem sikerült, hát előfordul.. Törődj bele abba, hogy lesz olyan is amikor nem sikerülnek a dolgaid. Nem szabad ilyenkor meghátrálni. Mindenkivel megtörténik. Pl.: J.K. Rowlingot 12 különböző kiadó is elutasította, mielőtt az egyik megvette a Harry Pottert. Kutatások bizonyították, hogy akik rendszeresen elviselik a nem sikerült , és tovább próbálkoznak, felkészültebbek a kihívásokra, és az akadályokra. Gondolj egy kihívásra, amivel szeretnél szembe nézni, tudatosítsd magadban, hogy nem lesz könnyű, fogadd el, hogy fogsz hibázni, és legyél magaddal megértő. Tarts magadnak egy buzdító szöveget, állj fel, és hajrá! Képes leszel rá.

Nem szabad túlzásba esni

Tényleg olyan jó vagy a dolgokban, mint hiszed? Tudni azt, hogy mennyire értünk valamihez, és hogy milyenek a képességeink másokhoz képest, nem csupán csak önbizalom-növelés kérdése. Segít eldöntenünk azt, hogy mikor bízhatunk saját ösztöneinkben, és döntéseinkben, és azt is, hogy mikor szorulunk tanácsokra. Pszichológia felmérések megállapították azt, hogy nem vagyunk túl jók saját képességeink felismerésében. Gyakran a ló túloldalára esünk, és túlbecsüljük a képességeinket. A kutatók adtak ennek a jelenségnek nevet is: Dunning-Kruger hatás. Ez magyarázatot ad arra, hogy miért hiszi nagyon sok ember azt, hogy jobb a másiknál. Az emberek általában másokénál jobbnak tartják egészségi állapotukat, vezetői készségeiket, erkölcseiket és még sok mást is. Különösen érdekes, hogy gyakran a legkevésbé jól teljesítők becsülik túl leginkább a képességeiket. A gyenge logikai készségekkel, nyelvtani, pénzügyi és matektudással, érzelmi intelligenciával, rendelkező emberek mind majdnem olyan jónak tartják magukat, mint a profik.

Na de kik hajlamosabbak általában az effélékre?

Sajnos mindannyian, hiszen mindenkinek vannak tudásbeli hiányosságai, amiket nem vesznek észre. Ez nem azt jelenti, hogy az egónk miatt nem vesszük észre a hiányosságainkat. Az emberek általában ha felismerik már a hiányosságukat, el is ismerik azt.

Az egyik tanulmány során a logikai kvízben először rosszul teljesítő diákok, akik utána részt vettek egy rövid logikai kurzuson, nagyon is készek voltak borzasztónak minősíteni korábbi teljesítményüket. Ez lehet az oka, hogy a közepes tudással, és átlagos tapasztalattal bírók gyakran kevésbé bíznak képességeikben. Eleget tudnak ahhoz, hogy tudják, mennyi mindent nem tudnak. A valódi szakértők ezzel szemben többnyire tisztában vannak tudásukkal. Ők másféle hibára hajlamosak: azt hiszik, mindenki más is épp annyit tud, mint ők. Az eredmény, hogy mind a tudatlan, mind a nagy tudású emberek gyakran tévesen ítélik meg önmagukat. Ha nem elég kompetensek valamiben, nem látják meg a hibáikat. Ha pedig rendkívül kompetensek, nem látják, milyen különlegesek valójában a képességeik.

Hogyan tudhatjuk meg, mennyire vagyunk valójában jók valamiben?

Először is, kérj visszajelzést emberektől, és gondold végig, amit hallasz, akkor is, ha nehéz. Másrészt, s ez még fontosabb: sokszor hallottuk már, de tényleg így van, folyamatosan tanulni és edzeni kell, ha nem így teszel sorvad a szellemed és a tested. Minél többet tudunk, annál kisebb az esélye, hogy láthatatlan hiányosságok lesznek a tudásunkban.. Harmad sorban: Használj pszichológiai teszteket, pl. egy DISC is jó belépő az önismerethez és sok hasznos infót fog Neked adni arra, hogy milyen típusú kommunikációt preferálsz, hogyan tudod céljaidat a legjobban elérni.