Kategóriák
Énmárka Összes blog

Alakítsuk ki saját értékesítési ajánlatunkat!

Alakítsuk ki saját értékesítési ajánlatunkat!

Az alábbiakban egy jól bevált rendszer, az USP (Unique  Selling Proposition) kerül bemutatásra egy bejegyzés erejéig.

Az USP, azaz unique selling proposition szigorú magyar fordításban annyit tesz: egyedi eladási ajánlat. Ha nem egy fizikai termékre gondolunk, hanem magunkra, akkor rögtön érthető mit is akar jelenteni: saját értékesítési ajánlat, vagyis egy olyan módszer, amellyel önmagunkat szeretnénk vonzóvá tenni, kvázi értékesíteni. A vevő pedig a fejvadász.
Az egyik korábbi bejegyzésben is kihangsúlyoztuk, hogy ha magunkat kívánjuk “eladni”, akkor tisztában kell lennünk vele, hogy melyek a vevő igényei, elvárásai.

A cél az, hogy összefoglaljuk pontokba szedve kulcs képességeinket, amelyek egymással kombinálva egyedivé és értékessé tesznek minket. Minél közelebb áll a mi saját értékesítési ajánlatunk a fejvadász cég ACID tesztjéhez egy bizonyos megbízás esetében, annál valószínűbb, hogy benne leszünk a jelöltek első körében, és végül az utolsó körben is.

A legegyszerűbbek azok képzettséget, tudást jellemző pontok, amelyekkel mások nem rendelkeznek. Ilyen pl. az MBA végzettség. Szerencsés az is, ha a felsorolásunk egyik pontja az üzleti élet azon területére tér ki, amelyben nagy gyakorlattal és háttérrel rendelkezünk. Az USP akár egyetlen erős pontja is többet érhet, mint egy terjengős, homályos, írásos bemutatkozás.

Miért jobb az USP?

  • mert mérhető és tényszerű
  • mert csak 5-6 jellemzőt emel ki
  • mert a jellemzők kombinációja megkülönböztet minket más jelöltektől
  • mert ezeket a pontokat felhasználhatjuk a kísérő levélben is

Sokaknak gondot okozhat az USP önálló összeállítása. Sokszor jobb eredményt érhetünk el külső segítséggel, ha például megkérjük ismerőseinket, hogy véleményezzék az általunk összeállított listát. Kritikus, de segítőkész visszajelzéseik alapján könnyebben kialakíthatjuk a mérhető és hiteles USP-t.

Hajdu Zoltán

Kategóriák
Énmárka

Önbizalom és előrejutás a pozíciónkban

Manapság sokan hajtanak arra, hogy jobb pozícióba kerüljenek

Azaz a  munkahelyükön egyre feljebb tudjanak lépni a ranglétrán. Ma már nagyon sokan tudják azt- mi is írtunk többször róla-, hogy ehhez rengeteget kell dolgoznia az önbizalmán, a hatásosságán, és a személyes márkája kialakításán. Az, aki főnökétől jó visszajelzéseket kapott, az tovább erősíti őt, főleg ha a csapata is szeret vele dolgozni. Ahhoz, hogy valaki feljebb tudjon lépni a ranglétrán, elismert vezetői képességekkel kell rendelkeznie. Vezetői képzéseket is  érdemes elvégeznie, ami még jobban növeli a tudását, és ezáltal az önbizalmát is, ami nagy részben hozzájárul ahhoz, hogy sikereket tudjon elérni.

Aki előbbre akar lépni:

Annak fel kell ismernie azt, hogy képes arra, hogy a rendkívüli esetekben is tudja használni az erősségeit az eredmények megvalósítására, es ne ijedjen meg a nehézségektől. Használnia kell a képességeit, tehetségeit, ahhoz a három dolgok eléréshez, ami dönt egy újabb pozícióba való kinevezésnél, vagy előbbre léptetésnél. Ezek 1) a vállalat stratégiai-pénzügyi céljai 2) Hozza ki magából, és másokból a legjobbat 3) tudnia kell eredményesen együtt dolgozni a vállalaton belüli, és kívüli személyekkel, és ügyfelekkel is.

Milyen alkalmazottakat keresünk?

Az általános gyakorlat, amikor magas potenciállal rendelkező alkalmazottakat keresünk és azonosítunk be, akkor sok megbízónk elvárása szerint a szakértelem és a stratégiai pénzügyi  képességek, jóval fontosabbak, mint a vezetés másik két alkotóelemében lévők. Ezt a szakértelmet, és tehetséget röviden üzleti, stratégiai és pénzügyi érzéknek hívjuk. Más szóval, ezek a készségek segítenek megérteni a vállalat fejlődési irányát, a stratégiáját, milyen pénzügyi céljai vannak, és megérteni az ön szerepét a vállalat előrelépésében. Gyakran megkérdeznek minket arról, hogy : „Mit keresnek egy magas potenciállal rendelkező alkalmazottban? „az általános válaszunk az, hogy a személyiségbeli és a hozzáértésbeli vonásokat.” Olyan embereket keresünk, akik okosak, szorgalmasak, elkötelezettek, megbízhatóak és állhatatosak.” ezek személyiségi vonások.

„Olyan embereket keresünk, akik kiválóan viselkednek az ügyfelekkel, biztatják a csapataikat, akik eredményesen tárgyalnak, akik jól tudják kezelni a konfliktusokat, és akik kiválóan kommunikálnak.” Ezek tanulhatók tréningeken, megfelelő hozzáállás mellett, akkor, ha az adott személy magából és másokból is ki akarja hozni a legjobbat.

Akik azokra a hagyományos tanácsokra fókuszálnak, amiket már 20 éve folyamatosan hallunk, azoknál jelentős hiány figyelhető meg az üzleti, stratégiai és pénzügyi készségre vonatkozóan. Ezek a tanácsok a következőket hangsúlyozták: az egyéni feladatokat, amit nekünk kell megtennünk, például, hogyan legyünk határozottabbak és magabiztosabbak, és alakítsuk ki személyes márkánkat, a dolgok, tanácsok a másokkal való együttműködésről, például hogy hogyan reklámozzuk magunkat, szerezzünk mentort, építsünk kapcsolatokat.

A tehetség- és teljesítmény-menedzsment rendszerek a vállalatoknál, általában kevésbé fókuszálnak a vezetés másik 2 alkotóelemére, az üzleti, stratégiai és pénzügyi készség fontosságához viszonyítva.

Minden olyan menedzsernek aki előbbre szeretne lépni jobban kell fókuszálnia arra, hogy fejlesszük és bizonyítsuk a szakértelmünket, hogy megmutassuk, hogy mi értjük az üzleti folyamatokat, a megbízónk céljait, és a saját szerepünket mindezekben. Ez segíti elő az előrelépést a középvezetői szintről, a felső vezetői szintre. De nem muszáj középvezetőnek lenned, hogy ezt megtedd..

 

Mi kell ahhoz hogy a vállalatoknak sikerüljön elérni a stratégiai, pénzügyi céljaikat?

A vezetők fel kell fogják, hogy fontos az, hogy mindenki ugyanabba az irányba evezzen. Más szóval, szükségünk van a stratégiák összehangolására. És a vezetők ezt nagyon jól tudják, mégis tapasztalatunk alapján kevesen gondolják azt, hogy megvan ez a stratégiai összehangolás. Sok vállalatnál a stratégiai pénzügyi célok elérése ezért megkérdőjelezhető. Gyakori szituáció az, hogy a középvezetők egy része nem érti a saját üzlete értelmét, mert nem kapott világos utasításokat, hiányosak a munkaköri leírások, nem értik azt, hogy merre halad a cég, és a saját szerepüket ebben, nem meglepő, hogy növekszik azon vezetők aránya, akik nem magabiztosak a sikerükben, és a  pozíciójukban.

Kategóriák
Énmárka

Kapcsolatok és önbizalom 2.

Mit észlelhetünk?

Izgat minket a technológia, de hagyjuk neki, hogy olyan helyekre vigyen, ahova mi nem is akarunk menni.

A kis eszközeink, amit telefonnak hívnak, mindig ott lapulnak zsebeinkben, és olyan komoly jelentőséggel bírnak pszichológiai értelemben, hogy nem csak azt változtatja meg amit teszünk, hanem azt is akik vagyunk. Néhány évvel ezelőtt, ezt amit teszünk, nagyon furcsának találtuk volna, vagy zavarónak, ám igen nagy gyorsasággal vált hétköznapi dologgá.

Az emberek manapság már gyakran emaileznek vagy sms-eznek vállalati gyűléseken. Facebookoznak az órákon , előadásokon, vagy tulajdonképpen bármilyen elfoglaltság alatt. A szülők is sms-eznek ebéd, és vacsora közben, közben pedig gyermekeik arról panaszkodnak, hogy nem foglalkoznak velük eleget. Ugyanakkor ezek a gyerekek nem adják meg egymásnak a kellő figyelmet.

Miért is számít mindez?

Azért fontos, mert jelenleg fejjel megyünk a falnak. Abban az értelemben, ahogy egymáshoz viszonyulunk. Abban az értelemben is, ahogy magunkkal bánunk. Kezdünk hozzászokni egy újabb létformához: a társas magányhoz. Mindent akarunk, de közben semmit sem. Magunk akarjuk eldönteni hogy ide, vagy oda menjünk, mert az a legfontosabb, hogy mi dönthessünk. Tehát, el akarsz menni arra a gyűlésre, de csak arra akarod fordítani a figyelmedet, ami téged érdekel. Van, akinek ez megfelel, de az is előfordul, hogy elrejtőzünk egymás elől, még úgyis, ha közben folyamatosan tartjuk a kapcsolatot.

 

Mi a baj a beszélgetéssel?

Amikor arról kérdezik az embereket, hogy: „Mi a baj a beszélgetéssel?” Azt válaszolják: „Na majd én elmondom, mi a baj vele. Az, hogy sok embernek nincs ehhez önbizalma, mert valódi időben játszódik le, és így nem tudod uralni, hogy mit fogsz mondani.” Tehát ez a lényeg! Sms, email, posztolás, az összes ilyesmi lehetővé teszi azt, hogy úgy nyilvánuljunk meg, mint amilyenek lenni akarunk! Kijavíthatjuk, beleértve azt is, hogy akár ki is törölhetjük, ami pedig azt jelenti, hogy retusálhatjuk az arcunkat, a hangunkat, a testünket — nem kicsit, nem nagyon, csak amennyire kell.

 

Az emberi kapcsolatok – és az önbizalom

Az emberi kapcsolatok gazdagok, de ugyanakkor zavarosak is. Ezt tisztítjuk a technológia segítségével. Amikor ezt tesszük, feláldozzuk a társalgást, a kapcsolódás érdekében. Rövidre vágjuk magunkat. Idővel pedig megfeledkezünk arról, hogy mi is az a valódi törődés.

Újra és újra azt halljuk, „Inkább írok, mint beszélek” és emiatt csorbul a személyes kommunikációnkba vetett önbizalmunk. És közben meg azt látjuk, hogy az emberek annyira hozzászoktak ahhoz, hogy röviden, gyorsan kiszálljanak a valódi beszélgetésekből, annyira hozzászoktak ahhoz, hogy kevéssel is beérik, hogy már majdnem ott tartanak, hogy hajlandóak lennének szinte eltekinteni mindennemű emberi kapcsolattól! A Waze és a Google Maps túlzott használata miatt csorbul a tájékozódási képességeinkbe vetett önbizalmunk.

 

Robotokat fejlesztenek, amiket társasági robotoknak nevezünk. Ezeket kifejezetten arra építik, hogy partnereink legyenek. Ennyire elveszett volna a bizalom, hogy egymás parterei is lehetnénk? A robotok nem képesek az együttérzésre, nem ismerik a halált, a szeretetet, nincsenek tudatában az életnek.

 

Mi az oka annak, hogy ide jutottunk?

A technológia ott csíp minket fülön, ahol a legsebezhetőbbek vagyunk. Magányosan élünk, félünk az intimitástól. Ezért a közösségi oldalaktól kezdve a társasági robotokig mindent bevetünk, ami egy kicsit is ad a társasági érzésből.

Ezek a kütyük a zsebeinkben hatással vannak a szívünkre, és az elménkre. 3 önbizalmi fantáziánkat is kielégítik. Az első, hogy magunk fogjuk tudni irányítani a figyelmünket. A második, hogy mindig meg fognak hallgatni. A harmadik pedig, hogy soha többet nem kell egyedül lennünk. Mert abban a pillanatban, ahogy az emberek magukra maradnak nyugtalanná válnak, és elkezdnek pánikolni. Gondoljunk csak azokra, akik mondjuk sorban állnak a boltokban, vagy a piros jelzőlámpánál várakoznak. Ezekben a pillanatokban „Magunkra maradunk” és elkezdünk kapcsolódni.

 

Mire használjuk a kommunikációs technológiát?

Arra, hogy meghatározzuk önmagunkat azáltal, hogy megosztjuk érzéseinket, illetve gondolatainkat. Rengeteget posztolunk manapság a közösségi oldalakra, és nagyon sok felesleges álbarátokat szerünk internetes felületeken. Ezzel is a magány érzését próbáljuk magunkban elnyomni.

 

Mikor válunk elszigeteltté? (szeparációs szorongás, és önbizalom)

Induljunk ki abból, hogy az egyik legnagyobb félelem, és szorongás a szeparációs félelem. Azt a paradoxont kell feloldanunk, hogy az ember evolúciósan együttműködésre van bedrótozva. Bármelyikünk egyedül elpusztulna. Emellett a paradoxon az, hogy ki kell fejlesztenünk magunkban az egyedüllétre való képességet. A magánynak is van egy célja, ami az, hogy megtaláld önmagadat, aminek segítségével utána megtalálhass másokat, hogy valódi szeretet, kapcsolatot alakíthass ki.  Ha nincs meg bennünk az egyedüllétre való képesség, másokhoz fordulunk azért, hogy enyhíteni tudjuk a szorongásunkat. Ilyenkor nem vagyunk képesek arra, hogy ezeket a személyeket értékelni tudjuk a saját valójukban. Ez olyan mintha pótalkatrészt használnánk. Abba az álomba ringatjuk magunkat, hogy a felületes, és folyamatos kapcsolattartás eredménye az lesz, hogy nem leszünk magányosak. Pedig ennek éppen az ellenkezője igaz. Kezdjünk el úgy nézni az egyedüllétre, mintha egy jó dolog lenne. Adjunk neki egy lehetőséget.  A paradoxon az, hogy ameddig nem vagyunk képesek egyedül lenni, addig magányosak leszünk.

A kommunikáció szépségei

Mutassuk meg gyermekeinknek is, hogy milyen értékes dolog a kommunikáció. Teremtsünk helyet a beszélgetéseknek, (például konyha) egy közös ebéd, vagy vacsora alatt, és beszélgessünk. Tegyük ugyan ezt a munkahelyünkön is. Tényleg nagy szükségünk van arra, hogy igazán egymásra figyelve meghallgassuk egymást.

Kategóriák
Énmárka

Önbizalom – a beszédünkben

Az emberi hang egy hangszer, amelyen mindannyian játszunk, és amely a legerőteljesebb hang az egész világon. Sokan tapasztalják azt, hogy ha beszélnek, nem figyelnek oda.

Miért van ez?

Hogyan beszéljünk hatásosabban, önbizalommal telve úgy, hogy változást hozzunk a világba? A javaslat az, hogy néhány rossz szokást hagyjunk el. Itt is van a 6 fő bűn, amit beszédünkben ejtünk.

A pletyka

Rosszat mondani egy olyanról, aki nincs jelen, nem egy szép szokás. Ezt mindenki nagyon jól tudja, mégis nagyon sokan csinálják. 5 perc múlva rólunk fog pletykálni az, aki most éppen velünk pletykál.

Az ítélkezés

Mindannyian ismerünk olyat, akik így beszélnek, nehéz egy olyan emberrel beszélgetni, aki tudod, hogy téged is bírál, és ítéleteket alkot rólad.

A negativitás

Ebbe is gyakran beleeshetsz. Nehéz egy ilyen emberrel beszélgetést folytatni. Mint pl. ha beszélgetsz valakivel mondjuk az időjárásról, és te azt mondod neki „szeptember másodika van” erre ő azt feleli „hát nem szörnyű?” Nehéz valakire figyelni, ha ilyen mértékben negatív. A negativitás egyik formája, pedig a panaszkodás. Ez a mi magyar nemzeti sportunk. Panaszkodunk a politikára, a sportra, az időjárásra. A panaszkodás pedig egy fertőző nyomorúság.

A kifogások

Ezt mindannyian ismerjük. Talán mi is voltunk valaha ilyenek. Néhány emberből csak úgy folyik a vádaskodás. Nem vállalnak felellőséget a tetteikért. Egy ilyen emberre is nehéz figyelni.

A túlzás, cifrázás

Ez akár még a nyelvet is lealacsonyítja. Például, ha látunk valamit ami nagyon szuper, azt minek hívjuk? Ez a túlzás persze egyre nagyobb lesz, és hazugsággá is válhat.

Dogmatikus gondolkodás

Ez a tények és vélemények összekeverését jelenti. Amikor ez a kettő egyesül, el kell a fülünk mellett engedni. Valaki úgy bombáz a véleményével, mintha az kőbe vetett igazság lenne. Az ilyesmire is nehéz odafigyelni

Ezeket a dolgokat el kell kerülni. Van 4 erőteljes alap is, amire támaszkodni tudunk, ha azt akarjuk, hogy beszédünk határozott, hatásos, és önbizalommal teli legyen.

Az első, az őszinteség. Igazat mondani, egyenesen, és világosan beszélni. A következő pedig a hitelesség. Egyszerűen csak önmagadat kell adnod. „A saját igazadban állsz” A harmadik pedig a becsületesség. Valóban azt tenni, amit mondasz, azért, hogy az emberek tudjanak benned bízni. Az utolsó, pedig a szeretet. Itt nem a romantikus értelmére kell gondolni, hanem arra, hogy jót akarsz másoknak. Két okból kifolyólag is. Talán nem akarunk teljes mértékben őszinték lenni. Úgy értve „elég rosszul festesz ma reggel” Ezt nem így kéne, hanem szeretettel enyhítve. Másfelől, pedig ha tényleg jót akarunk másoknak, nagyon nehéz közben bírálni is őket. Nem is nagyon lehet a kettőt egyszerre csinálni.

A beszéd jellemzői

Van a hangterjedelem. Tudjuk lokalizálni a hangunkat.  Szóval, ha fent beszélünk a orrunkban, a különbséget hallani lehet, vagy ha lent a torkunkban, akkor is. Ha például nyomatékot akarunk adni, le kell vinnünk a mellkasunkba a hangot. A mélyebb hangú politikusokra hallgatunk, mivel a mély hanghoz erőt, hatalmat, magabiztosságot, önbizalmat társítunk. Ez a hangterjedelem.

A hangszín 

Amilyennek a hangunk hallatszódik. A kutatások azt mutatták ki, hogy a meleg, bársonyos hangokat részesítjük előnyben. Aztán van a prozódia. Ez az éneklés, a metanyelv, amit a jelentés átadására használunk fel. Ez a jelentés az első számú forrás egy beszélgetésben. Nehéz odafigyelni azokra az emberekre, akik mindent csak egy hangon mondanak. Innen jön az „egyhangú” szó is. Van a monotonitás. Amikor például minden mondat úgy végződik mintha kérdés lenne, pedig igazából nem is kérdés, hanem kijelentés. Tempó. Ezzel is nagyon sok mindent ki tudunk fejezni beszédünkben. Például tűnhetünk nagyon izgatottnak, ha gyorsan beszélünk, vagy le is lassíthatunk, ha hangsúlyozni akarunk valamit. Ott van még a csend is. Nem feltétlen van baj akkor, ha van egy kis csend a beszélgetésben. Nem kell töltelékszavakkal kitölteni. Hangerő. Nagy izgatottságot lehet mutatni a magas hangerő használatával. Vagy éppen lehetünk halkak, ha azt akarjuk hogy nagyon figyeljen ránk a beszélgetőpartnerünk. Túlzásokba nem szabad esni. Ráerőltetni a hangunkat a környezetünkre, gondtalan és tapintatlan. Nem szép dolog. Persze mindez főként akkor jön képbe, amikor valami igazán fontosat kell csinálnunk. Talán egy előadást tartani, egy színpadon állva. De lehet szó leánykérésről, vagy kérhetünk épp fizetés emelést.

Milyen lenne a világ, ha mind hatásosan beszélnénk, olyan emberekhez, akik figyelnek ránk tudatosan, egy olyan környezetben, ami a célnak megfelel? Vagy, milyen lenne a világ akkor, ha tudatosan hoznánk létre a hangokat, tudatosan fogadnánk be azokat, és a környezetünket is tudatosan alakítanánk ki? Ez egy olyan világ volna, ahol több önbizalommal teli ember lenne, és ahol mindenki magabiztosan tudna kommunikálni.

Kategóriák
Énmárka

Kapcsolatok és önbizalom 1.

Mi tesz bennünket egészségessé, önbizalommal telivé, és boldoggá egy életen keresztül?

Ha tudnánk, hogy a jelenlegi cselekedeteink döntő hatással vannak a jövőbeli elégedettségünkre, mire lenne érdemes leginkább időt, és energiát áldozni? Egy fiatal felnőttekről készült, s életük legfőbb céljait firtató felmérésben, a megkérdezettek több mint 80%-a a meggazdagodást tartotta a legfontosabbnak az életben. Ugyanennek a korosztálynak a fele azt válaszolta, hogy életének másik nagy célja az, hogy híressé váljon.

A másik részről, pedig folyamatosan azt halljuk, hogy keményen kell dolgoznunk, ha el akarunk valamit érni az életben. Így tehát, jogosan gondoljuk azt, hogy ezt a cselekedet kell folytatnunk, a jó élet reményében. Ezen vágyaink azok, amelyek befolyásolják a döntéseinket, és alkotják a sorsunkat. Nos, ezek a vágyak általában elérhetetlenek. A legjobban úgy tudhatjuk meg, hogy egy adott ember elégedett az életével, ha azt mondjuk neki emlékezzen vissza a múltjára, hiszen amint tudjuk, utólag már okos az ember. Legtöbb esetben elfelejtjük, mik történtek velünk az életünkben, sőt néha a memóriánk is kitalál plusz dolgokat.

Mi lenne akkor, ha visszanézhetnénk az egész életünket, ahogy kibontakozik előttünk?

Mi lenne akkor, ha tanulmányozhatnánk az embereket 10 éves koruktól kezdve egészen öregedésükig, hogy meglássuk azt, hogy mitől maradnak egészségesek, és boldogok?

A Harvard Egyetem végzett kutatást a felnőttek változásairól. 75 éven keresztül követték nyomon számos ember életét, évről évre megkérdezve őket családi életükről, munkájukról. Az ilyen kutatások igen ritkák. Általában szétesnek egy évtizeden belül, vagy mert nem sikerült együtt tartani a kutatás alanyait. 1938 óta két csoport életét követték nyomon.

A tanulmány kezdetén az összes résztvevőt meginterjúvolták. Orvosi vizsgálatokon estek át. Kimentek az otthonukba, és beszélgettek a szüleikkel. Majd szép lassan felnőtté cseperedtek, és beléptek a nagybetűs életbe. Gyári munkások és ügyvédek, kőművesek és orvosok váltak belőlük, egyikük az Egyesült Államok elnöke lett. Néhányan alkoholistává váltak, páran skizofrénné. Voltak, akiknek sikerült feltornászniuk magukat a szociális létrán, a legaljától a legtetejéig, mások ugyanezt az utat járták be, csak pont fordítva.

Önbizalom növelése – minőségi kapcsolatainkkal

Mit tudtunk meg mindebből?

Azt, hogy a jó kapcsolatok őrzik meg a boldogságunkat, az önbizalmunkat, és az egészségünket.

Három dolgot tudtak meg a kapcsolatokról. Első, a közösségi kapcsolatok nagyon jó hatással vannak ránk, és az önbizalmunkra. A magányosság pedig kikészít bennünket. Az is kiderült még, hogy akiknek több a közösségi kapcsolatuk, legyen az baráti, családi, vagy egyéb közösségi kapcsolat, egészségesebbek, boldogabbak, és tovább élnek, mint azok az emberek, akiknek kevesebb kapcsolatuk van. Azok az emberek, akik elszigeteltebben élnek, mint a többiek, boldogtalanok, önbizalomhiányosak, és az egészségük is hamarabb indult romlásnak.

Magány a házasságban

Nem csak a barátaink száma fontos, és nem csak az hogy komoly kapcsolatban élünk, hanem kapcsolataink minősége is nagy szerepet játszik. Egy szeretet nélküli, veszekedéssel teli házasság rosszabb hatással van az egészségre, mint egy válás. Viszont a szeretettel teli kapcsolataink valóságos védő réteget szőnek körénk.  Azok az emberek akik a legelégedettebbek voltak a kapcsolataikkal 50 éves korukban, azok váltak a legegészségesebbekké 80 éves korukra. Úgy tűnik, hogy a jó, szoros kapcsolataink meggátolják az öregedésünket. A legboldogabb párok, férfiak és nők egyaránt, arról számoltak be a 80-as éveikben, hogy még a legnagyobb fizikai fájdalmaik közepette is a hangulatuk ugyanolyan jó maradt. Ellenben azok, akik boldogtalan kapcsolatban éltek, amikor komoly fizikai fájdalomról számoltak be, azt az érzelmi fájdalmaik még inkább felerősítették.

A harmadik nagy tanulság, amit kiderítettek, hogy a jó kapcsolataink nem csak a testünket védik meg, hanem az agyunkat is. Stabil, biztonságos kapcsolatban élni a 80-as éveinkben, igazán oltalmazó dolog. Ezeknek az embereknek a memóriájuk is sokkal tovább marad éles.

Mi a hosszú élet titka?

Minden fontos kutatás azt mutatja, hogy a jó, és bensőséges kapcsolatok nagyon jó hatással vannak hosszú távon az egészségünkre, és a közérzetünkre. Az önbizalmunkat is nagy részben növeli az, ha tudjuk hogy vannak olyan emberek az életünkben, akikre bármikor számíthatunk.

Mik a lehetőségeink?

Lényegében végtelenek. A képernyő előtti időt ezután inkább emberekkel töltsük. Vagy frissítsük fel elavult kapcsolatainkat, és csináljuk valami újat együtt. Keressünk fel akár egy családtagot, akivel már hosszú idő óta nem beszéltünk.

Ahogy Mark Twain mondta: „Az élet olyan rövid, hogy nincs benne idő veszekedésre, bocsánatkérésre, megbánásra, számonkérésre. Csak a szeretetre van idő, és ha szabad így kifejezni magam, csak egy pillanat van rá.”

Kategóriák
Énmárka

Önbizalom és a bizalom változása a kapcsolatainkban

Mindannyian tudjuk azt, hogy a bizalom létfontosságú, ám ami az emberek iránti bizalmat illeti, valami alapvető változás zajlik.

Rengeteg embernek van már például a pénzbevetett bizalmat helyettesítő Bitcoinja, nagyon sokan használnak már bizalom építés helyett különböző társkeresőket.

Kiben bízunk, és kiben nem?

Ezek mind példák rá, hogy miként teremt a technológia új mechanizmusokat, amelyek lehetővé teszik, hogy megbízzunk ismeretlen emberekben, cégekben, ötletekben. Ugyanakkor az intézményekbe vetett bizalom – legyen az bank, kormány, vagy akár az egyházak – hanyatlófélben vannak. Mi folyik itt tehát, és kiben bízunk?

Nézzük például az Oszkárt. Ez a felület összehozza az utasokat, és az autóvezetőket, akik hosszú útra keresnek 1-vagy több útitársat. Fontos az, hogy jól válasszunk útitársat egy ilyen hosszú útra. A közösségi profilok, és az értékelések megkönnyítik a döntésünket, segítenek abban, hogy jól válasszunk. Kiderül Pl. hogy az adott személy milyen zenéket szeret hallgatni, dohányzik-e, vagy hogy esetleg a kutyáját is szeretné-e hozni az utazásra. Mint kiderült, a legfontosabb szempont pedig, hogy az adott személy mennyit beszél út közben.

Figyelemre méltó, hogy ez az ötlet egyáltalán működőképes, mert ellene megy annak, amit a legtöbben megtanultunk gyerekkorunkban: tilos idegenek kocsijába ülni. És mégis nagyon sokan utaznak az Oszkárral minden egyes hónapban. Ez példája annak, hogy a társadalom mekkora bizalmi ugrást képest végrehajtani. Ez azt jelenti, hogy vállaljuk a kockázatát annak, hogy valami újat tegyük.

Képzeld el azt, hogy egy szakadék van közted, és valami ismeretlen között. Az ismeretlen legyen például egy most megismert ember, vagy egy hely, ahol még sosem jártál, vagy valami, amit még soha sem próbáltál. Megvan? Ahhoz, hogy elrugaszkodj a biztos pontról, hogy vállaljuk az új helyzettel, vagy ismeretlennel járó kockázatot, kell egy erő, amely átlendít téged a szakadékon. Ez a bizonyos erő pedig nem más, mint bizalom.

A bizalom jelentése

A bizalom fogalmát nehéz meghatározni, és mégis erre építjük az életünket. Bízunk gyermekeinkben, amikor azt mondják, lekapcsolják a lámpát éjszakára. Amikor azt mondják, 10 órára haza érnek. Bízunk a pilótában, hogy biztonságban elrepülünk egyik helyről, a másikra. Ez egy olyan szó, amit nagyon gyakran használunk anélkül, hogy belegondolnánk, mi is a valódi jelentése, és hogyan is működik az élet különböző területein.

Ugyanakkor, a bizalomnak százféle meghatározása van. Úgy gondolom, a bizalom egy magabiztos hozzáállás az ismeretlenhez. Ha hiszünk ebben, akkor megértjük azt, hogy honnan ered egyedülálló ereje, ami segít nekünk megbirkóznunk a bizonytalannal, és lehetővé tegye azt, hogy megbízzunk ismeretlen emberekben.

Elképesztő ez az emberi képesség, hogy mekkora bizalmi ugrásokra képes. Emlékezzenek vissza arra, hogy milyen is volt először megadniuk a hitelkártya-adataikat egy weboldalon.

De még mindig rengeteg kérdés merülhet fel bennünk. Vajon van-e különbség férfi és nő között digitális bizalom terén? Működik-e személyes bizalomépítés online térben is? Bízhatunk-e abban hogy találunk párt a társkeresőn, vagy megfelelő útitársat valamelyik erre alkalmas weboldalon?

Amikor először másszuk meg a bizalom hegyét, furcsának és veszélyesnek tűnik, de eljön a pillanat, hogy ezek az ötletek teljesen normálisnak tűnnek. Viselkedésünk megváltozik, sokszor meglehetősen gyorsan. Azaz, a bizalom teszi lehetővé a változást és az újítást.

A bizalom fejlődésének három fontos lépcsője volt az emberi történelem során: a helyi, az intézményes, és az, aminek most állunk a küszöbén: az elosztott.

A bizalom – régen

Hosszú időn keresztül, az 1800-as évek közepéig a bizalom szoros kapcsolatokra épült. Tegyük fel, hogy egy faluban élünk, mindannyian ismerjük egymást, és az egyik szomszédunknak kölcsönre van szüksége. Tegyük fel, hogy adnánk neki kölcsönt, és ha nem fizeti vissza, tolvajnak fogjuk tartani. Rossz híre kelne, és senki nem volna hajlandó üzletelni vele a jövőben. A bizalom főleg helybéli volt, és a számon kérhetőségen alapult.

 

Az intézményes bizalom

A 19. század közepén a társadalom gyökeresen átalakult. Az emberek gyorsan fejlődő városokba költöztek. Elkezdtük a bizalmunkat intézmények fekete dobozaiba fektetni, olyasmikbe, mint a szerződések, szabályozások, biztosítások, és kevesebb bizalmat fektettünk közvetlenül a másik emberbe. A bizalom intézményessé és megbízáson alapulóvá vált.

Sok szó esik arról, hogy az intézményekbe és márkákba vetett bizalom folyamatosan csökken. Újra és újra megdöbbenek a bizalommal való durva visszaélésen: a Volkswagen károsanyag-kibocsátási botrányán, a katolikus egyház gyakori visszaélésein, azon, hogy mindössze egyetlen nyomorult bankár került börtönbe a gazdasági világválság után.

Könnyű lenne arra következtetni, hogy az intézményes bizalom nem működik, mert elegünk van a becstelen elit arcátlanságából, de ami most történik, az mélyebb, mint az intézmények méretének és szerkezetének válsága. Kezdünk rájönni, hogy az intézményes bizalmat nem a digitális korszakra találták ki. A szabályok, melyek alapján a bizalmat felépítjük, ápoljuk, elveszítjük és újjáépítjük – márkákban, vezetőkben, egész rendszerekben –, a fejük tetejére állnak.

Ez izgalmas, ugyanakkor önbizalom csökkentő is, mert sokunkat arra kényszerít, hogy átgondoljuk, hogyan építjük és romboljuk vásárlóink, alkalmazottaink belénk vetett bizalmát, sőt, még szeretteinkét is.

 

Az elosztott bizalom

Az viszont tagadhatatlan, hogy a bizalom társadalmi áramlása átalakulóban van, és ez eltávolít minket a 20. századtól, amelyet az intézményes bizalom jellemzett. A 21. századba visz minket, amelyet az elosztott bizalom fog mozgatni. A bizalom már nem felülről lefelé épül ki. Éppen ellenkezőleg. A bizalom már átlátható és közvetlen. A bizalom új receptje van születőben, amely szerint a bizalom ismét egyének között jön létre, és a felelősségen alapul.

A változás egyre csak gyorsulni fog a blokklánc elterjedésével, amely a Bitcoin alapjául szolgáló új könyvelési technológia. Őszintén, megérteni, hogyan működik a blokklánc, embert próbáló feladat. Ennek egyik oka, hogy a blokklánc megértéséhez értelmeznünk kell néhány igen bonyolult fogalmat, titkosítási algoritmusok és hasítófüggvények, bányászoknak nevezett emberek, akik ellenőrzik az ügyleteket –, és mindezt egy rejtélyes személy vagy személyek hozták létre, akit Satoshi Nakamoto néven ismerünk. Ez egy óriási bizalmi ugrás, amely megtételéhez jó adag egészséges önbizalomra, és mély, igazi baráti kapcsolatokra van szükség.

Ma már sokunknak teljesen természetes beülni idegenek autójába. Találkozni valakivel, akivel egy társkereső hozott össze minket. Tehát önbizalom kell ahhoz, hogy bízzunk az ismeretlenekben. Ahhoz, hogy önbizalmunkat fejleszteni tudjuk, ezen blog elolvasását ajánljuk. https://smarttrening.hu/siker-onbizalom-lehetsegesek-celkituzes-nelkul/

Kategóriák
Énmárka

Önbizalom növelés-ez tréningekkel lehetséges?

Nehezen tudunk kiállni magunkért. Hogyan is álljunk ki magunkért?

Kijavíthatom-e a főnökömet, ha téved? Szembeszálljak-e a munkatársammal, ha állandóan beleüti az orrát a dolgaimba? Reagáljak-e a barátom tapintatlan viccére? Elmondhatom-e a legmélyebb kétségeimet annak, akit a legjobban szeretek?

Mindenkinek van egy elképzelése az elfogadható magatartásmódokról. Néha túl erősek, túl rámenősek vagyunk.

 

Mindenekelőtt tudnunk kell: Hol van a pozicióm és a poziciómból fakkadó zónám határa? Fontos azonban, hogy a pozició és a zóna nem állandó; hanem nagyon is változó.Az élet fontos területeinek megfelelően változhat a poziciónk(a tárgyalási poziciónk, az alku poziciónk, munkavállalalói vagy munkadói, bérlői vagy bérbeadó pozició stb) A poziciónk és a zóna( a „térerőnk”, a „reachünk”) stabil lehet évekre, hónapokra, de nem örökre stabil. A zónakitolódik, vagy szűkül a az elfoglalt poziciónk, a környezettel való kapcsolataink, nevezzük röviden a helyzetünk, az akaratunk, a tudásunk és a kapcsolataink függvényében. Egy valami mindennél jobban meghatározza ezt a zónánk határát: a hatalom általunk vagy más általi birtoklása. Az éppen betöltött poziciónk(1)-például a megkötött szerződéseinkből fakadó jogosultságaink-, az elkötelezetten vállalt céljaink(2), a tudásunk(3),az erőforrásokhoz való hozzáférésünk(4), verbális készségeink(5) és a kapcsolataink erőssége(6) határozza meg a hatalmi poziciónkat és az ehhez tartozó zónát. (7) figyelmünk fókusza

Mi a hatalom számomra?

A hatalomnak számos formája létezik. Tárgyalásokon az általunk birtokolt tudás, a birtokolt erőforrásaink és a döntési vagy egyszerűbben, költségviselési elkötelezettségünk és költségviselési alternatíváink formájában testesül meg, hisz tudjuk, hogy minden döntésünk valamilyen költséggel(idő-, energia-, pénz és humán erőforrás költséggek) jár. A hatalom pl. a munkahelyen megnyilvánulhat a főnök és beosztottja között utasítási hatalom formájában, néha pedig úgy nyilvánul meg a kapcsolatainkban, ha az egyik fél ambiciózusabb célok mellett kötelezte el magát, mint a másik. Amerikában hallottam a célok „darwini szelekciójáról” és véleményem szerint van benne igazság:” the person with smaller goals works for the person with bigger goals”, azaz aki kisebb cél mellett kötelezte el magát az, annak dolgozik aki nagy cél mellett kötelezte el magát).Fontos része ennek, hogy nem elég egy célt motiváltan kitűzni, hanem a cél mellett tudni kell az elkötelezettségünket, a cél árának megfizetését vállalni és biztosítani, akkor is amikor nem vagyunk motiváltak.

Hatalomhiány típusú kettős kötés

A lényeg pedig az, hogy amikor jelentős hatalmunk van, akkor a poziciónk erős és zónánk nagyon széles. Sokkal nagyobb a mozgásterünk. Ha nincs hatalmunk például nincsenek megkötött szerződéseinkből fakadó jogosultságaink(1), kevés az akaratunk, kicsik az elkötelezetten vállalt céljaink(2),kevés a tudásunk(3),  kevés hozzáfésünk van az erőforrásokhoz(4), csekély verbális készségeink vannak(5) és gyenge a kapcsolataink erőssége(6), akkor ezek egyenként bekorlátozzák a hatalmi poziciónkat és az ehhez tartozó zónát.

Még korlátozottabbá válhat a mozgásterünk és ez,a hatalomhiány kettős típusú kötését jelenti, hogyha nem állunk ki magunkért, észrevétlenek maradunk, ha pedig nem felkészülten állunk ki magunkért, akár valamilyen „büntetést” kaphatunk.A büntetés lehet, figyelem megvonás, tiszteletlenség, semmibe vevés, tárgyként vagy eszközként kezelés, és ez további döntési dilemmát jelenthet.Hogyan változtassuk meg az ilyen hatalomhiányt? Vegyünk egy példát, pl. a gender típusú, hatalmi kettős kötés szerint, ha a nők nem állnak ki magukért, észrevétlenek maradnak, de ha igen, akkor a fenti „büntetéseket” kaphatják. A nőknek, éppúgy mint a férfiaknak, fontos, hogy kiálljanak magukért, de ennek akadályai vannak. Ami nemek közötti különbségnek tűnik, az gyakran csak jól álcázott hatalombeli különbség. Amikor különbséget látunk egy férfi és egy nő, vagy férfiak és nők között, sokszor úgy véljük: „Biológiai oka van. Alapvető különbség van a nemek között.” De minden elemzés azt mutatja, hogy a hatalom jobb magyarázatot kínál a nemek közötti különbségre. Tehát, hatalomhiány típusú kettős kötésről van szó.

Meg kell találnunk a módját, hogy tágítsuk a zónánkat. Két fontos meglátás van. Egy: az ember hatalmat birtokolhat a saját meglátása szerint. Kettő: az ember hatalmat birtokolhat mások meglátása szerint. Ha úgy érezzük, van hatalmunk, magabiztosak vagyunk, nem félünk, tágítjuk a zónánkat. Ha mások látják úgy, hogy van hatalmunk, ők tágítják a zónánkat. Tehát szükségünk van olyan eszközökre, amelyek tágítják ezt a zónát. Ha nincs hatalmunk például nincsenek a megkötött szerződéseinkből fakadó jogosultságaink(1), kevés az akaratunk, kicsik az elkötelezetten vállalt céljaink(2), kevés a tudásunk(3), az erőforrásokhoz való hozzáférésünk(4), csekély verbális készségeink vannak(5) és gyenge a kapcsolataink erőssége(6),akkor ezek erősítéséért tennünk kell!!!

Tegyük fel például azt, ha egy nő ajánlatai a tárgyalóasztalnál vagy bértárgyalásoknál kevésbé ambiciózusak, lásd fentebb a kisebb célok példáját,akkor az elért eredményei is rosszabbak lehetnek, mint egy hasonló tudású, erőforrású stb. férfié. De vannak olyan példák amelyek azt mutatják, hogy egy bizonyos szituációban a nők ugyanolyan eredményesek és ambiciózusak, mint a férfiak. Mégpedig, amikor mások védelmében emelnek szót. Amikor másokért emelnek szót, felfedezik saját határaikat, és kitágítják őket saját elképzelésük szerint. Céltudatosabbak lesznek. Ezt nevezzük anyatigris-effektusnak. Ahogy az anyatigris védi kölykeit, mi is felfedezzük saját hangunkat, amikor szót emelünk másokért.

De hogyan is emeljünk szót önmagunkért?

Az egyik legfontosabb eszköz az önmagunkért való kiállásban az ún. perspektívafelvétel, amit igazán egyszerű leírni vagy kimondani, de nehezebb a gyakorlatban megtenni: amikor a másik ember szemével nézzük a világot és az adott történés kontextusát. Ez az egyik legfontosabb tudati eszközünk, amely kitágítja a zónánkat. Ha az Ön szemével nézem a világot és a helyzetünk kontextusát is értem az Ön szempontjából, akkor jobban mérlegelem, hogy mit akar és Önnek is segíthetek abban, hogy jobban figyelembe vegye azt, amit én akarok.

Egy másik mód, hogy céltudatosak, mégis szimpatikusak legyünk, a rugalmasság tanúsítása. Képzeljék el, hogy autókereskedők, és el akarnak adni valakinek egy autót. Nagyobb eséllyel ütik nyélbe az üzletet, ha két lehetőséget ajánlanak.  A kutatások azt mutatják, ha az emberek választhatnak, csökken a védekezésük, és hajlamosabbak elfogadni az ajánlatot.

Amikor arról kérdezzük az embereket szerte a világban, hogy mikor tudnak bátran kiállni magukért, a jellemző válasz az, hogy:” Amikor vannak körülöttem támogatók, amikor vannak szövetségeseim.”

Tehát, mellettünk álló szövetségeseket akarunk szerezni. Hogyan tegyük?

Az egyik módszer, hogy legyünk anyatigrisek. Ha szót emelünk másokért, az általunk képviselt értékekekért(pl. család, sport, természetvédelem, egyenjogúság stb.), akkor így kitágítjuk a zónánkat a saját szemünkben, és mások szemében is, egyúttal erős szövetségesekre teszünk szert.

Úgy is szerezhetünk erős szövetségeseket, különösen felsőbb körökben, ha tanácsot kérünk másoktól. Ily módon megkedveltetjük magunkat, mert a tanácskérés hízelgő, és alázatot fejez ki, valamint segít feloldani egy másik kettős kötést. Mégpedig az önreklámozó kettős kötést. Az önreklámozó kettős kötés azt jelenti, hogyha nem reklámozzuk eredményeinket, senki nem veszi észre őket. Ha pedig reklámozzuk, nem leszünk szimpatikusak.

Amikor viszont tanácsot kérünk egy eredményünkkel kapcsolatban, egyszerre leszünk ügyesek, és szimpatikusak mások szemében.

 

Tehát, ha a helyzet úgy kívánja, legyenek anyatigrisek, vagy alázatos tanácskérők. Folyamatosan bizonyítsanak, és legyenek erős szövetségeseik. Legyenek a perspektivafelvétel nagymesterei. Ezekkel az eszközökkel az elfogadható magatartás határai kitágulnak, és örömteli napokat élhetnek meg.

 

Önbizalomhiány

Önbizalom növelés lépései

Szeretném ha egy pillanatra elgondolkoznának, hogy mi az a három dolog amiről tudják, hogy Önök szerint igaz. Bármiről, amiről szeretnék, hogy úgy legyen ahogyan azt gondolják, magukra vagy a világra vonatkozóan.Például olyan konkrét dolgokra gondoljanak amiről meggyőzödéssel kijelentik azt, hogy azt hiszem, hogy én …. vagy azt hiszem, hogy az emberek, a világ ….ilyen.Pl.ha sport kedvelők, akkor mondjuk kijelenthetik azt, hogy: „azt hiszem, hogy a sportolás segít az egészség megőrzésében és az akarat, kitartás fejlesztésében” vagy „ ha az ember rendszeresen sportol, akkor jobb lesz az egészsége és kitartóbbá válik minden területen” vagy „azt hiszem, hogy a tudás előbb, utóbb elnyeri jutalmát” vagy „ha az ember segít másokon, akkor előtt utóbb jó barátjai lesznek” stb. Ajánlott az, hogy mindenki egészítse ki a fentiekhez hasonló módon a saját maga által vallott alapvető feltételezésekkel saját magára és az emberekre vonatkozóan.

Az önkorlátozó hit is hasonló feltételezéseken alapul, pl. „ha neki fogok valami újnak akkor…, előbb vagy utóbb bajba kerülők”.Az önbizalom növelő hit is hasonlóan működik, pl. „ha 100%-ban megtettem az adott célomhoz szükséges felkészülést, akkor nem vallhatok kudarcot, legrosszab esetben nem sikerül, de a tudás így is úgy is az enyém marad”, vagy „engem keményebb fából faragtak, annál, hogy az első problémánál feladjam” stb. Ajánlott az, hogy mindenki egészítse ki a fentiekhez hasonló módon a saját maga által vallott alapvető önbizalom erősítő feltételezésekkel saját magára és az emberekre vonatkozóan.

Tehát az első lépés az önbizalomhiány csökkentésére, az amikor azt mondod, „Képes vagyok erre”.

A második lépés legyen az a pillanat, amikor azt mondod, „Már teljesítettem egy részt és minden áron folytatni fogom.”

És a harmadik lépés az, amikor rájössz arra, hogy nem kell tovább azt csinálnod azt, ami már nem is fontos neked!!!.

Sokan és sokszor elmondták már azt, ha szeretnéd növelni az önbizalmad,akkor  állj a tükör elé, és mondogasd magadnak azt, hogy „Tisztelem magam, tisztelem az elért eredményeimet és elfogadom erősségeimet és gyengeségeimet, olyannak amilyen vagyok”

Számtalanszor leírták, hogy megfelelő idő, energia , nevezzük megfelelő munka mennyiség befektetésével mindenki megtalálhatja azt az értékes, egyedi, és különleges részét amire büszke lehet. Senki nincs a Földön, aki ugyan olyan lenne mint Te. Mindenki máshonnan jött, más körülmények közül. Mások az adottságaink, a képességeink és mások az értékeink, mert más dolgokat tartunk fontosnak.És az általunk fontosnak tartott dolgok is egyedi kombinációval bírnak.

Hogyan fedezd fel a benned rejlő képességeidet?

Az önismereted fejlesztésével, és az eddigi életutad feltárásával. Ha arra figyelsz csak, hogy mi az, amiben nem vagy jó, amiben tehetségtelen vagy, akkor csak az önbizalmadat fogod csökkenteni. Először ez legyen a szemed előtt, amiben tehetséges vagy. Írj össze magadnak egy pár jó tulajdonságodat (külső és belső egyaránt) amivel az önbizalom növekedésedet fogod elősegíteni.Amikor eredményesen haladsz az erősségeid tudatos használatával, akkor kezdj el az Általad leginkább megszüntetetendő gyengeségeid lépésenkénti, tervezett felszámolásával foglalkozni.

Elcsépelt közhely, de még mindig igaz:Minden az agyban dől el!

Az, ahogyan hozzáállsz a dolgokhoz, az emberekhez és magadhoz, azaz a feltételezéseid másokra és magadra vonatkozóan az, nagyon sok mindent tud meghatározni.Ez a hozzállás, az alapvető feltételezéseid gyakran nem Téged szolgálnak, hanem éppen ellenkezőleg, magyarul lehetsz a káros gondolataid áldozata vagy megfigyelője.Ha már megfigyelővé váltál, akkor megtetted a fotnos lépést a káros feltételezéseid megszüntetésében és a Téged, érdekeidet szolgáló feltételezéseid kialakításában. Legyél mindig pozitív az éppen aktuális helyzetben való helytállásodra vonatkozóan(„bármi történhet, ez rajtam nem foghat ki, mert már megtettem vagy éppen megteszem azt amit kell”, így nemcsak egy üres mantra lesz a” hidd el azt, hogy képes vagy rá”. Meg tudod csinálni, mert megtettél mindent a szükséges tudás, erőforrások, kapcsolatok és .”akár azt hiszed, hogy képes vagy rá, akár azt hogy nem, igazad lesz.” mondta Henry Ford és ez még mindig működik.

Lásd a helyzetedet reálisan, de ne kritizáld túl önmagad! 

Sokszor előfordulhat az, hogy szégyenkezel egy rossz döntésed miatt. Ne tedd, mert ezzel nagyban tudod károsítani az önbizalmadat. Mondogasd magadnak azt, hogy abban a helyzetben ez volt a legjobb döntés, amit hozni tudtál. Az éppen betöltött poziciód(1)-például a megkötött szerződéseidből fakadó jogosultságaid, az elkötelezetten vállalt céljaid(2), a tudásod(3),az erőforrásokhoz való hozzáférésed(4), verbális készségeid(5) és a kapcsolataid erőssége(6) alapján ennyit tudtál reálisan elérni.

Korábbi sikereidből meríts erőt!

Biztos voltak olyan helyzetek az életedben, amit remekül megoldottál. Jegyezd fel magadnak azokat a sikereket, amiket elértél már eddigi életed során. Amikor letört vagy, vagy éppen valami nem úgy alakult ahogy te azt szeretted volna, vedd elő ezt a jegyzeted, és olvasgasd magadnak. Hidd el, hogy segíteni fog.

Tartsd be a magadnak tett ígéreteidet!

Az önmagadnak tett ígéretek, amiket nem tartasz be, az önbizalmad csökkenéséhez fog vezetni. Ha mindig csak ígérgetsz magadnak, fogadkozol, arra tanítod magad, hogy nem vagy megbízható. Inkább ne ígérj meg magadnak bizonyos dolgokat, ha úgyis tudod, hogy nem fogod teljesíteni. Kevesebb dolgot ígérj, és olyanokat, amikről biztosan tudod, hogy be fogod tartani.

Testtartás

A lelki állapotodat nagy részben határozza meg az, hogy milyen a testtartásod. A lesütött szemek, görnyedt hát, előreesett vállak, az önbizalomhiány külső jelei. Ha az önbizalom növelésre törekszel, húzd ki magad, emeld fel a fejed, nézz a másik szemébe, és mosolyogj. A megjelenésedre és ügyelj. Kinézetünk meghatározza azt is, hogy hogyan érezzük magunkat a bőrünkben.

A legfontosabb: kerüld a negatív emberek társaságát

Azon emberek társaságát kerüld, akik mindig csak panaszkodnak, aggodalmaskodnak, nem hisznek semmiben, akik leszívják az energiádat. Ők azok az emberek, akik azt akarják tudatosítani benned, hogy úgy sem fogod elérni a célodat, ne kezdj bele. Mindig azt fogják sugallni, hogy nem vagy elég jó, ez az ő érdekük, mert ha Te bebizonyítod azt, hogy lehet másképpen is élni, akkor az ő, saját pótcselekvéseik nevetségesnek fognak számukra tűnni. Olyan emberek társaságát keresd, akik előre visznek téged, pozitív energiákkal töltenek fel, és hozzájárulnak a sikereid eléréséhez.

A „10 dolog lista” és a pozitív emberekhez való kapcsolódásod

A fentiek alapján írj egy olyan listát  „10 Dolog, Amikről Tudom, Hogy rám vagy másokra nézve Igazak.”Ha másokra őszintén odafigyelsz, akkor képzeld el , hogy van négy képzeletbeli kör amelyek tartalmazzák a fenti 10 dolgot és Te felfedezheted azt, hogy valaki pontosan ugyanazt „írta”, azaz azokhoz hasonlókban hisz mint, amik a Te saját listádon szerepelnek.                                                                                                                   Aztán rájössz, hogy valaki másnak valami, a tieddel teljesen ellentétes dolga van a listán. Harmadjára, valaki valami olyanba hisz, amiről te még sosem hallottál ezelőtt. És negyedszer, valaki olyanba hisz, amiről te úgy gondolod, mindent tudsz, de ő egy új szemszögben mutatja be. És szokták mondani, hogy ebből erednek a nagyszerű történetek ez lehet annak a négy körnek a metszőpontja , ami a Te szenvedélyed, és ami másokat is foglalkoztat, így másokra odafigyelve megtalálod a szövetségeseidet.

Kategóriák
Énmárka

Az önbizalom az időérzékelésünk és a fókuszunk

Manapság egy nagyon rohanó világban élünk. Folyton jár az agyunk, mindig csinálunk valamit.

Mikor szakítottál utoljára időt arra, hogy semmit se csinálj? Csak 10 zavartalan perc. Semmi e-mailezés, SMS-ezés, semmi internet, tv, evés, alvás, olvasás, jövő tervezés.

Az elménkről lesz most szó. A legnagyobb kincsünkről, amely meghatározza az életünket. Elménken múlik az is, hogy koncentráltak, kreatívak, spontánok lehessünk, és mindenben a lehető legjobbat hozzuk ki magunkból. És mindezek ellenére keveset törődünk vele. Annyi időt sem fordítunk rá, mint a kocsinkra, a ruházatunkra, a hajunkra.

Ez oda vezet, hogy feszültek, stresszesek vagyunk. Olyannyira szétszórttá válunk, hogy már nem is vagyunk jelen abban a világban, amelyben élünk. Kihagyjuk a legfontosabb dolgokat számunkra. Mindenki azt hiszi, hogy az élet már csak ilyen. Ennek pedig nem így kellene lennie.

A stresszt mindenki másképp próbálja kezelni. Vannak, akik beletemetkeznek a munkába, mert az elvonja a figyelmüket. Mások a barátok és a család felé fordulnak támogatásért. Megint mások, akik a pohár fenekére néznek, vagy gyógyszert szednek.

 

Nem értékeljük eléggé a jelent.

Hétköznapi dolognak tűnhet, de nagyon kevés időt töltünk a jelenben. Harvardi kutatók publikáltak egy cikket, melyben azt írják, hogy az elménk az idő 47 százalékát a múltba, vagy a jövőbe való merengéssel, gondolatokba mélyedten tölti. A gondolatok állandó elkalandozása oka a boldogtalanságnak is.  Ez ellen tennünk kell! Meg kell találnunk az egyensúlyt, a fókuszált relaxációt, mely megengedi, hogy a gondolataink jöjjenek-menjenek anélkül, hogy kibillentenének mint máskor.

 

Stressz ellen – meditáljunk

Sokan azt hiszik, hogy a meditáció  csak a gondolatok megállításáról szól, csak arról, hogy megszabaduljunk az érzéseinktől, hogy  teljesen irányítsuk az elménket, holott másról is van még szó. Arról inkább, hogy hátralépünk, hogy tisztábban lássuk a gondolatainkat és érzéseink jövés-menését anélkül, hogy mérlegelnénk őket – ellazulva, de fókuszált elmével.

 

Önbizalomhiány, és nyugtalanító gondolatok

Miközben azon igyekszünk, hogy elsajátítsuk a tudatosságot, gyakran eltérít bennünket valamilyen gondolat. Mondjuk, hogy ez itt egy nyugtalanító gondolat. Szóval, minden rendben van, és akkor észrevesszük ezt a nyugtalanító gondolatot, és azt mondjuk magunknak: „azta, nem is tudtam, hogy ez a dolog aggaszt engem”. Aztán visszatér az ember hozzá, megismétli: „Nézd már, aggódom. Nahát, csakugyan aggódom. Hűha, mennyi aggodalom!” És mielőtt kettőig számolnánk, már amiatt aggódunk, hogy mennyire aggódunk. Csak akkor szabadulhatunk meg ezektől a történetektől és gondolatsémáktól, ha megtanuljuk úgy szemlélni elménket, ahogyan kell. Ha az ember nekiül, és elkezdi ilyen módon figyelni az elmét, sokféle sémát vehet észre. Van olyan elme, amelyik tele van nyugtalansággal és folyton ez megy. Nem csoda, hogy ültünkben sem tudunk teljesen nyugton maradni, ha az elménk ilyen. Van, hogy egy elme egyhangú és unalmas, csaknem mechanikus, és mintha csak ennyi volna benne: felkelés, munka, evés, alvás, felkelés, munka… És van olyan, hogy csak egy apró, de idegesítő gondolat jár körbe és körbe és körbe és körbe az elmében. Közismert, mégis kevesen gyakorolják azt, hogy a meditáció, vagyis gondolataink megfigyelé se lehetőséget ad arra, hogy hátralépjünk, hogy más perspektívából nézzünk, és lássuk, hogy a dolgok nem mindig olyanok, amilyennek látszanak.

 

Mi a megoldás?  A stressz oldása, és az önbizalom növelése

Nem változtathatunk meg minden apró mozzanatot, történést az életünkben, de változtathatunk azon, hogy ezeket hogyan éljük meg. Ezt a lehetőséget adja meg a meditáció, a tudatosság. Mindössze napi 10 percre van szükség: hátralépni egyet, megbarátkozni a jelen pillanattal, azért, hogy megtapasztalhassuk az összpontosítás, a nyugalom, érzetét az életünkben.

Manapság mindenki az önbizalomról, az önértékelésről, és az önbecsülésről beszél. Vajon hány olyan könyv jelent meg, amelynek a címében bent volt a „önbizalom” szó. Rengeteg…Nagy érdeklődés övezi az önbizalom témáját a kutatók körében. Sokan adnak tanácsot az önbizalom javításával kapcsolatban. Mindenki szeretné boldogabbá tenni az embereket. De ennek a munkafolyamnak az ellenére számos kognitív csapda létezik, amik szinte lehetetlenné teszik, hogy világosan gondolkozzunk a önbizalomról.

 

A két csapda

Az első ilyen kognitív csapda az, hogy nem akarjuk elismerni az önbizalom komplexitását. Kiderül, hogy a önbizalom szó mára értelmét vesztette, mert kevesen értik az önbizalom – lemondások-múltbéli sikerek összefüggését. A második csapda a jelenbeli tapasztalás és a szelektív emlékezetünk, azaz, hogy használjuk a fokuszáló énünket? Önbizalommal teltek vagyunk-e  most az életünkben vagy éppen nem, és hogy önbizalommal néztünk-e korábban a szembejövő problémákra, azaz elégedettek vagyunk-e a korábbi teljesítményeinkkel. Nagyon nehéz kihívás esetén gondolj arra:”Lehet, hogy feladom, de nem most ….”

 

Tapasztaló én, emlékező én

Magunkról és másokról is csak a különböző „én”-ek keretei között tudunk gondolkodni. Kahnemann szerint Létezik egy tapasztaló én, aki a jelenben él, és ismeri a jelent, képes újra átélni a múltat, de lényegében csak a jelen létezik a számára. A tapasztaló énnel találkozik az orvos  amikor az orvos azt kérdezi: „Fáj, ha itt megérintem?” És van az emlékező én, ami nem más, mint aki megjegyzi a dolgokat, és megőrzi az életünk történetét. Ezzel találkozik az orvos, mikor azt kérdezi: „Hogy érezte magát mostanában?”.Két különböző entitás van, a tapasztaló én és az emlékező én, és a kettő közötti összezavarodás részben magyarázza a önbizalom fogalma körüli zűrzavart.

Az emlékező én a nagy mesélő és ebből épül fel a saját identitásunk. Nem csak akkor mesélünk történeteket, amikor nekilátunk, hogy történeteket meséljünk. A memóriánk meséli nekünk el a történeteket, vagyis, amit megtartottunk a tapasztalatainkból, azok a saját történeteink(ld.Noah  Harrrari ).

 

A két énünk közötti konfliktus

Gyakran van egy közvetlen konfliktus a tapasztaló én és az emlékező én között. Mi határozza meg a történeteinket? Ez igaz azokra a történetekre, amiket a memóriánk szállít nekünk, és igaz azokra a történetekre is, amiket kitalálunk. A történeteket a változásaink, a jelentős pillanataink, és a végződésük határozza meg.

A tapasztaló én folyamatosan éli az életét. Átéli a pillanatokat, egyiket a másik után. Azt kérdezzük: Mi lesz ezekkel a pillanatokkal? A válasz az, hogy örökre elvesznek, Kahnemann szerint a pszichológiai jelen körülbelül három másodpercig tart. Ami azt jelenti, hogy egy életben kb. 600 millió van belőle. Egy hónapban kb 600 000. A legtöbbjük nem hagy nyomot. Legtöbbjüket teljesen figyelmen kívül hagyja az emlékező én. És mégis az az érzésünk, hogy valahogy számítanak, hogy ami a tapasztalás ezen pillanataiban történik, az az életünk. Az a véges erőforrás, amit eltöltünk, amíg itt vagyunk e földön. És hogy hogyan töltjük el, az is lényeges, de ez nem az a történet, amit az emlékező én megőriz számunkra.

 

Tehát az emlékező én, és a tapasztaló én nagyon különbözik egymástól.

 

A legnagyobb különbség köztük az idő kezelése. Most ért végett a nyár, ezért vissza gondolhatunk a nyaralásunkra, a tapasztaló én nézőpontjából, ha nyaraltunk, és a második hét éppen olyan jó, mint az első, akkor a kéthetes vakáció kétszer olyan jó, mint az egyhetes vakáció. Az emlékező én nem így működik. Az emlékező én számára egy kéthetes nyaralás alig jobb, mint egy egyhetes nyaralás, mert nincsenek további új emlékek. Nem változott meg a történet. És így igazából az idő az a kritikus változó, ami megkülönbözteti az emlékező ént a tapasztaló éntől. Az időnek nagyon kevés hatása van a történetre. Az emlékező én többet is tesz annál, hogy emlékezik és történeteket mesél. Igazából ez hozza a döntéseket, mert ha például van egy páciens, aki két különböző orvosnál is volt és el kell döntenie, melyiket válassza, akkor azt fogja választani, amelyikhez kevésbé rossz emlékei kötődnek, és ezt az orvost fogja választani. A tapasztaló énnek nincsen szava ebben a döntésben. Igazából nem tapasztalatok között választunk, hanem tapasztalatok emlékei között. Még amikor a jövőről gondolkodunk, akkor sem tapasztalatokként gondolunk a jövőnkre. A jövőnkre előrevetített emlékek formájában gondolunk. Igazából úgy is tekinthetjük a dolgot, mint az emlékező én zsarnokságát, és gondolhatunk úgy az emlékező énre, ami valahogy vonszolja maga után a tapasztaló ént olyan tapasztalatokon át, amire a tapasztaló énnek nincs szüksége.

Amikor nyaralni megyünk, leginkább azért megyünk nyaralni, hogy kiszolgáljuk az emlékező énünket, felmerül a kérdés: miért fektetünk akkora súlyt az emlékekre a tapasztalatokhoz képest?

Önbizalom fogalma

A két énünk pedig kétféle önbizalom-fogalmat jelent. Igazából kétféle önbizalom-fogalom van, amit alkalmazhatunk, mindegyik énhez egy. Megkérdezhetjük: Mennyire van most önbizalma az éppen tapasztaló énünknek? Ha az emlékező én önbizalmát kérdezzük, az egy teljesen más dolog. Itt nem arról van szó, hogy milyen önbizalommal telve élt valaki, hanem arról, hogy mennyire elégedett az önbizalmával, amikor a korábbi problémáira gondol. Ez egészen más.

Kategóriák
Énmárka

Magabiztosság növelése

Ha nagy kihívással állunk szemben, gyakran hallhatjuk azt a mondatot, hogy „Legyél magabiztos” és ha ezt meghallod, rájössz hogy nem is olyan egyszerű minden helyzetben annak lenni. Nézzünk pár dolgot ami a magabiztosság növeléséhez vezet.

 

Mi a  magabiztosság jelentése?

Fogd azt a meggyőződést, hogy értékes, érdemes és ügyes vagy, ezt önbecsülésnek is hívjuk, add hozzá a képességeid bizonyosságából fakadó optimizmust, és ezekkel felruházva bátran, optimistán nézz szembe a kihívásokkal. Szóval ez a magabiztosság jelentése.

 

Honnan jön a magabiztosság?

Egy: Születésedtől kezdve benned van.Az életösztönöd nem működne magabiztosság nélkül.

Kettő: Hogy hogyan bánnak veled a szüleid és ide tartoznak a környezeted társadalmi elvárásai.

Három: Ha nem foglalkozol azzal ami felett nincs irányításod, hanem azzal foglalkozol ami felett van irányításod, a döntések, amiket hozol, a felelősség és a kockázatok, amiket vállalsz, és a mód, ahogy a kihívásokra és akadályokra gondolsz, és reagálsz.

Lehetetlen ezt a három tényezőt szétválasztani, de a saját döntéseink és a döntésekkel járó lemondás önkéntes vállalása kétség kívül hatalmas szerepet játszanak a magabiztosság kialakulásában.

 

Magabiztosság növelése – néhány tipp.

Az első tipp egy gyors megoldás, amivel gyorsan növelhetjük magabiztosságunkat. Képzeld el a korábbi sikered amit használhatsz az újabb előtted álló nehéz feladatod előtt. Olyan egyszerű dolog, mint a mély basszusú zene hallgatása, elősegítheti a hatalomérzetet. Esetleg állj be egy domináns pózba, vagy tarts magadnak lelkesítő beszédet arról, hogy hogyan győztél le egy nehéz akadályt korábban. Második tipp: higgy abban a képességedben, hogy javulhatsz. Ha hosszútávú változást szeretnél elérni, gondolkodj el azon, hogyan vélekedsz képességeidről és tehetségedről. Vajon születéskor rögzülnek, vagy lehet őket fejleszteni, mint az izmokat? Ezek a vélekedések hatással lehetnek arra, hogyan viselkedsz, amikor akadályokkal kerülsz szembe. Harmadik tipp: Értsd meg a kudarc és a nem sikerült különbségét.Kudarc az amikor valamit csinálsz, de csak úgy mondjuk félgőzzel, vagy csak a képességeid 80%-át dobod  be.A nem sikerült az teljesen más, az amikor 100% -ot bedobsz és mégsem jön össze, mert valami külső körülmény megakadályoz, tehát Te a képességeid 100% -át használtad, de valamiért nem sikerült. Gyakorold a nem sikerült elviselését. Esetedben kudarc már nem fordulhat elő, hiszen aminek nekik fogsz az 100%-os erőbedobással végzed, a nem sikerült, hát előfordul.. Törődj bele abba, hogy lesz olyan is amikor nem sikerülnek a dolgaid. Nem szabad ilyenkor meghátrálni. Mindenkivel megtörténik. Pl.: J.K. Rowlingot 12 különböző kiadó is elutasította, mielőtt az egyik megvette a Harry Pottert. Kutatások bizonyították, hogy akik rendszeresen elviselik a nem sikerült , és tovább próbálkoznak, felkészültebbek a kihívásokra, és az akadályokra. Gondolj egy kihívásra, amivel szeretnél szembe nézni, tudatosítsd magadban, hogy nem lesz könnyű, fogadd el, hogy fogsz hibázni, és legyél magaddal megértő. Tarts magadnak egy buzdító szöveget, állj fel, és hajrá! Képes leszel rá.

Nem szabad túlzásba esni

Tényleg olyan jó vagy a dolgokban, mint hiszed? Tudni azt, hogy mennyire értünk valamihez, és hogy milyenek a képességeink másokhoz képest, nem csupán csak önbizalom-növelés kérdése. Segít eldöntenünk azt, hogy mikor bízhatunk saját ösztöneinkben, és döntéseinkben, és azt is, hogy mikor szorulunk tanácsokra. Pszichológia felmérések megállapították azt, hogy nem vagyunk túl jók saját képességeink felismerésében. Gyakran a ló túloldalára esünk, és túlbecsüljük a képességeinket. A kutatók adtak ennek a jelenségnek nevet is: Dunning-Kruger hatás. Ez magyarázatot ad arra, hogy miért hiszi nagyon sok ember azt, hogy jobb a másiknál. Az emberek általában másokénál jobbnak tartják egészségi állapotukat, vezetői készségeiket, erkölcseiket és még sok mást is. Különösen érdekes, hogy gyakran a legkevésbé jól teljesítők becsülik túl leginkább a képességeiket. A gyenge logikai készségekkel, nyelvtani, pénzügyi és matektudással, érzelmi intelligenciával, rendelkező emberek mind majdnem olyan jónak tartják magukat, mint a profik.

 

Na de kik hajlamosabbak általában az effélékre?

Sajnos mindannyian, hiszen mindenkinek vannak tudásbeli hiányosságai, amiket nem vesznek észre. Ez nem azt jelenti, hogy az egónk miatt nem vesszük észre a hiányosságainkat. Az emberek általában ha felismerik már a hiányosságukat, el is ismerik azt.

Az egyik tanulmány során a logikai kvízben először rosszul teljesítő diákok, akik utána részt vettek egy rövid logikai kurzuson, nagyon is készek voltak borzasztónak minősíteni korábbi teljesítményüket. Ez lehet az oka, hogy a közepes tudással, és átlagos tapasztalattal bírók gyakran kevésbé bíznak képességeikben. Eleget tudnak ahhoz, hogy tudják, mennyi mindent nem tudnak. A valódi szakértők ezzel szemben többnyire tisztában vannak tudásukkal. Ők másféle hibára hajlamosak: azt hiszik, mindenki más is épp annyit tud, mint ők. Az eredmény, hogy mind a tudatlan, mind a nagy tudású emberek gyakran tévesen ítélik meg önmagukat. Ha nem elég kompetensek valamiben, nem látják meg a hibáikat. Ha pedig rendkívül kompetensek, nem látják, milyen különlegesek valójában a képességeik.

 

Hogyan tudhatjuk meg, mennyire vagyunk valójában jók valamiben?

Először is, kérj visszajelzést emberektől, és gondold végig, amit hallasz, akkor is, ha nehéz. Másrészt, s ez még fontosabb: sokszor hallottuk már, de tényleg így van, folyamatosan tanulni és edzeni kell, ha nem így teszel sorvad a szellemed és a tested. Minél többet tudunk, annál kisebb az esélye, hogy láthatatlan hiányosságok lesznek a tudásunkban.. Harmad sorban: Használj pszichológiai teszteket, pl. egy DISC is jó belépő az önismerethez és sok hasznos infót fog Neked adni arra, hogy milyen típusú kommunikációt preferálsz, hogyan tudod céljaidat a legjobban elérni.

Kategóriák
Énmárka

Siker, önbizalom, lehetségesek célkitűzés nélkül?

Gyakran kérdeznek minket arról, hogy mi a siker titka. Mi azt gondoljuk erről, hogy mindenképp a célkitűzés az, ami nagy szerepet játszik abban, hogy elérd a sikereidet.

Ugye van olyan célod, amit még nem értél el? Neked is volt már megvalósulatlan újévi fogadalmad?

1. Legfontosabb célod kitalálása –Hogyan tűzz ki célokat?

Ha most éppen nincs egy hozzád méltó, motiváló célod, akkor legyen az, hogy még ma kitalálod ezt! Gondolj olyan dologra, ami boldogabbá, elégedettebbé tenne!

Lásd, képzeld el a célodat! Csak a számodra fontos területtel foglalkozz! (Pl. az egészségeddel, az érzelmi állapotoddal, a kapcsolataiddal, a kommunikációddal, a munkahelyi céljaiddal) Válassz ki ezek közül egyet, a számodra a legfontosabbat! A célodnak, egyedinek, nem általánosnak, pontosan mérhetőnek, megvalósíthatónak, tehát reálisnak és időhöz kötöttnek kell lennie, ez nagyon fontos!!! A SMART célkitűzést használd,

 

A SMART egy rövidítés, ami a Specific (Konkrét), Measurable (Mérhető), Achievable (Elérhető), Relevant (Releváns), Time-based (Időben korlátozott) szavakból tevődik össze.

Specific (Konkrét)

A célodnak a lehető legkonkrétabbnak kell lennie. Az, hogy “jól prezentálni” nem annyira megfogható. Az, hogy “Megtartani egy 20 perces prezentációt a jövő hónapban a jövő évi költségvetésről” már egy konkrét cél.

Measurable (Mérhető)

Pontosan kell látnod, hogy mikor is tervezed elérni  el a célodat,, ha nem tudod, hogyan mérd a célod elérését, akkor valószínűleg nem elég pontos a célod.

Achievable (Elérhető)

Olyan célt tűzz ki, ami megvalósítható.

Relevant (Releváns)

Komolyan gondold át azt, hogy valójában mi is az, amit szeretnél, és hogy miért. Ne vesztegesd az időd és energiád olyan célokra, amelyek nem fontosak  neked.

Time-based (Időben korlátozott)

Akkor dolgozunk a legjobban, ha egy világos  határidő áll előttünk

Legyen konkrét és szoros időpont, amíg teljesítened kell a célod. Például: minden nap megtanulok 10 új szót.

 

Először hunyd le a szemed, lazulj el 3-5 percig, és lásd önmagad lehetséges legjobb formáját! Mit kellene elérned neked ehhez? Milyen célnak kellene teljesülnie? Képzeld el azt is, hogy mi lesz az „eredménye” annak, ha elérted ezt a fontos célodat! Érezd át, hogy milyen lenne az, ha már meglenne, amit akarsz, amire vágysz! Miután kitaláltad, írd is le azt, amit kitaláltál, adj magadnak egy időkeretet, (mondjuk 90 napot), és hidd el, ez idő elteltével, ha véghez viszed azt, amit leírtál egy papírlapra, büszke leszel magadra!  ☺Jutalmat is találj ki magadnak, hogy még motiváltabb legyél. Pl.: ha eléred a célodat a kijelölt időn belül, menj el egy hétre a Balatonra vagy Horvátországba stb. üdülni.

 

  1. Mérd fel a mostani helyzetedet, erősségeidet!

 Mérd fel azt, hogy hol tartasz most ebben a számodra fontos cél elérésében, és hogy mire van szükséged ahhoz, hogy teljesíteni tudd az adott célodat. Ahol tartasz, azt tényszerűen írd le, használj lehetőleg számokatGondold át és írd le azt is, hogy reálisan 90 nap alatt meddig juthatnál el!

 

  1. Saját „öttusád” megalkotása

Ez azt jelenti, hogy veszed a top 5 erősségedet, amiket te tudsz, vagy amiket a tesztjeid mutatnak. Ez lesz a Te egyedi tehetség kombinációd.

 Célod eléréséhez szükséges lesz erősségeid mozgósítására. Biztos, hogy rendelkezel több olyan képességgel, ismerettel, amiben jó vagy. Szedd össze ezeket és írd le a 0. nap „Korábbi sikerélményem” részhez! (Pl. jól tudsz szervezni, kiváló vagy az Excel-ben, jól kommunikálsz, kimagasló a monotónia tűrésed stb.). Az öttusázók sem a világ legjobb futói vagy úszói, de az öt sportág kombinációjában mégis bajnokokat avatnak. Tedd ezt Te is és alkosd meg erősségeidből a saját öttusád!

Azért fontos, hogy leírd a legfontosabb erősségeidet (min. 5 erősségedet, de lehet 9-10 is), mert ezek tudatos kombinációjával újraírhatod a történetedet, megvalósíthatod az álmodat! Az így összeállított erősségeidnek a listájából már könnyebben megfogalmazódik benned az, hogy milyen területen lehetsz eredményes. Lásd magad kívülről is! Mit tanácsolnál egy barátodnak, ha olyan erősségekkel, képességekkel rendelkezne, amit most éppen Te állítottál össze magadról? Amennyiben leírod azokat, amiket javasolunk, akkor ezlesz az erősségeidnek és a következő nagy dobásod sikertörténetének garanciája és bizonyítéka!

 

  1. Minden este pipáld ki azokat a feladatokat, amit az aznapi célod érdekében tettél!Az ára: Lemondásokkal jár az, hogy elérd azt, amit akarsz

 Mérd fel az árát annak, hogy mibe fog ez neked kerülni időben, energiában és pénzben. Írd le az összes szükséges lépést, amit meg kell tegyél a célod elérése érdekében. Legalább 10 ilyen lépést írjál le és írd ide azt is, hogy mikről fogsz lemondani azért, hogy elérd, amit akarsz. (Pl. kevesebbet tudok a barátaimmal találkozni, mert napi fél órát nyelvet tanulok, vagy 1 órát sportolok stb.) Azok a dolgok, amikről vállaltad, hogy lemondasz, a célod árának fontos részei! Döntsd el, hogy megfizeted ezt a vállalt árat, mert Te is tudod azt, hogy az életben nincs semmi ingyen! A döntésed komolyságát jelzi az, hogy meg akarod fizetni az árát annak, amit elképzeltél. Amennyiben komolyan gondolod, akkor ez azt jelenti, hogy meg is szerzed azt, amit akarsz!

 

  1. Kísértések, (pótcselekvések) amiket legyőzök

 Szinte mindig azt tesszük, amiről az adott pillanatban azt gondoljuk, hogy jobban fogjuk tőle érezni magunkat. Azonban gyakran tévesen ítéljük meg azt, hogy végül mitől fogjuk jobban érezni magunkat. Ezért a tévesen megítélt érzelmeink rabjaiként akár évekig ismétlünk káros szokásokat. Ezt a csapdát fel kell ismerned és ki kell törnöd belőle most! Kutatások is bizonyítják azt, hogy a célod megvalósulását a tévesen megítélt érzéseid, a kifogásaid, a pótcselekvéseid és a kísértések akadályozhatják. Ezek hatására elgyengülhetsz vagy akár fel is adhatod a célodat. Pl.: Kérdezz meg erről egy évek óta túlsúlyától szabadulni próbáló embert. Valószínűleg ő el fogja ismerni azt, hogy minden nassolás előtt azt hiszi, hogy jobban fogja magát ettől érezni, de ez egy csapda, mert végül csak bűntudata lesz tőle. Ugyanez a félreértés a mechanizmusa a dohányosoknak és az egyéb függőségekben szenvedőknek is. Hogy jön ez ide? – kérdezheted, hiszen lehet, hogy olyan szerencsés vagy, hogy téged ezek egyike sem érint. Azonban, ha még nem érted el azt, ami méltó hozzád, akkor valamelyik tévesen megítélt érzésedtől, kifogásodtól vagy kísértéstől lehetsz függő. Eddig is tudtad azt, hogy kísértés például az, ha diéta közben mások édességet esznek előtted. Netán te nem tudtál ellenállni neki? Készíts el magadnak a „ kísértéseim listáját” arról, hogy milyen kísértések, kifogások és érzések, mint például kudarctól való félelem, szégyen, látszólagos biztonság, túlzott megfelelési kényszer stb. tartottak téged eddig egy csapdában fogva. A listázás után tudni fogod, hogy a 90 nap alatt mire figyelj jobban és a sikered garantált lesz!

 

 

  1. Belső párbeszédeink, pozitív megerősítéseink (pozitív mantrák)

 A mantra kifejezés két tagból áll: a „man” ami azt jelenti gondolkozni és a „tra” pedig a védelem. A pozitív megerősítéseink (pozitív mantráink) a belső párbeszédünk fontos elemei.

Összeolvasva ezeknek a szavaknak a jelentése: a gondolkodás eszköze vagy védő gondolatok. A mantrák olyan szótagok, szavak vagy mondatok, amelyek folyamatos ismételgetésével speciális lelki hatásokat válthatunk ki. Többek között saját magunk „pozitív programozására” használhatjuk. Arra buzdítunk téged, hogy negatív gondolataidat és mantráidat cseréld le jókra! Írj magadnak egy 90 napra vonatkozó mantrát! Pl. „Sikeres vagyok, figyelek a napi céges céljaimra”, „Egészséges vagyok, nagyra becsülöm magamat, és azon vagyok hogy elégedettebb legyek az alakommal” „Képes vagyok ezt megcsinálni” „Okos vagyok” „Máskor is megcsináltam már” „Engem keményebb fából faragtak” „Ez sem foghat ki rajtam” stb. Naponta minél többször ismételd el mantrádat, amit legjobb, ha egy gyakran végzett tevékenységedhez kötsz, pl. amikor vizet iszol, mindig ismételd el magadban a választott mantrád.

Ne gondolj, és főként, ne mondj ki negatív dolgokat magadra vonatkozóan, még akkor sem ha eddig ezeket öntudatlanul mondtad. Ilyen pl.: „Olyan hülye vagyok” „Nekem soha semmi sem jön össze” „Senkiben nem lehet megbízni” „Én csak mindig mindent elrontok”

 

  1. Mentor

 Válassz Mentort, nagyon jó barátot, párodat, jó munkatársat, akivel meg tudod osztani a célodat! Olyan embert válassz, akinek elmondhatod tervedet, anélkül, hogy kinevetne, lebeszélne vagy visszahúzna. Akkor fog a legjobban a 90 napos sikertörténeted megvalósulni, ha Mentoroddal minden nap legalább 5-10 percet beszélsz az aznapi feladataid teljesüléseiről! Mentoroddal ismertesd meg célodat, és beszéljétek meg az ő szerepét. Ő egy „élő tükör”, aki segít visszatükrözni, követni erőfeszítéseidet és haladásodat. A Mentorod szerepe a Te támogatásod. Nem kritizálhat és vádolhat, egyszerűen csak végighallgat, és bátorítást fog adni a következő napra. Ez egy nagyon fontos szabály! Előfordulhat az is, hogy önbizalmad meginog, és néha vissza fogsz esni a korábbi szintedre, vagy kihagysz egy betervezett feladatot, rosszabb esetben akár egy teljes nap összes általad betervezett feladatát. Ez nem dráma, de sokszor nem fordulhat elő, mert ez azt jelentené, hogy nem veszed komolyan magadat, célodat. Egy ilyen kihagyott nap esetén mindenképp beszélj Mentoroddal és mondd el, mi történt aznap!

 

Amit ma megtehetsz…

Amikor nincs kedved végrehajtani az általad betervezett napi feladatot, akkor is hajtsd végre és ne halaszd el másnapra! A végrehajtáshoz erőt meríthetsz a belső megerősítéseidből, ideális esetben magadban történő ismétléséből.

Minden nap reggelén, írd fel az aznapi teendőidet egy listára. Ezután minden nap reggel nézz az aznapi feladat listádra, és minél gyorsabban kezdd el a listán szereplő legnehezebb feladat elvégzését!

Írd le a sikerélményeid is: Idézd fel magadban azokat az érzéseket, élményeket, amelyeket akkor tapasztaltál, amikor elértél valami nehéz dolgot! Válaszd ki ezek közül azt, amire a legbüszkébb vagy és írd le egy kis papírlapra, vagy a telefonodba magadnak. Írd le azokat az erősségeket is, amiket ehhez használtál és a pozitív megerősítéseiddel együtt idézd fel naponta legalább öt-hétszer.

Önbizalom növelés- a cél elérésével

Ha a legvégén eljutsz arra a szintre, hogy eléred a célodat, nagyon sok minden fog megváltozni az életedben. Más területeken is sikeresebb leszel, és az önbizalmad is jelentősen fog növekedni.