Milyen a jó cégvezető?

Mi a jó vezető titka?

Sokunk fejében létezik a mindentudó szuperhős képe, aki kiáll, és vezényel, aki megvédi követőit. De ez a kép régi időkből származik, és ami még elavult, azok a vezetőképző programok, amelyek a múlt sikermodelljein alapulnak, és nem a jelenén, vagy a jövő világának tervezettén.

Egy 4 000 céget felölelő tanulmány készült, amiben megkérték a résztvevőket, hogy elemezzék együtt a vezetőképző programjuk hatékonyságát. A cégek 58 százalékánál jelentős hozzá nem értést tapasztaltak, létfontosságú vezetői szerepeknél. Ez azt jelenti, hogy a házi tréningprogramok, külső képzések, értékelések, személyre szabott fejlesztések, és hasonlók ellenére, a cégek kevesebb mint felének sikerült elegendő nagyszerű vezetőt képeznie. Feltehetjük magunknak a kérdést: elég felkészítést nyújt az adott  tréner cég ahhoz, hogy valaki jó vezetővé váljon? Ennek a valószínűsége, a fenti kutatás szerint alacsony.

Két kérdés fogalmazódik meg: miért nem elég jók a vezetők, mikor a cégek sokkal többet fektetnek be a vezetőképzésbe? Mit tesznek a jó vezetők másképp, amitől fejlődik, és bővül az adott cég?

A sokkal globálisabb 21. században, amely digitálisan hiperaktív, az egyre gyorsuló információ- áradattal, és újításokkal, a hagyományos módszerekre alapozott képzések lelassítják a vezetői fejlődést. A hagyományos felmérések,  vagy az elavult teljesítménykritériumok, amik hamis pozitív képet adnak, azt az érzetet keltve, hogy felkészültebbek vagyunk, mint valójában. Szerintünk a 21. század vezetőjét elsősorban három kérdés határozza meg.

Egy adott változás bekövetkeztének megsejtésekor elsősorban mire figyel a jó vezető?

Van olyan vezetői csapat, amelynél az a gyakorlat vált be, hogy összehívják a csapattagokat, tisztázzák, mi hat saját magukra, s mik hatnak másra a csapatban, ezt átbeszélik, utána döntenek, korrigálnak a stratégián, vagy új intézkedést kezdeményeznek. A jó vezetők nem menekülnek el a probléma elől. Tovább látnak az orruknál, alakítják a jövőjüket, nem csak reagálnak az eseményekre.

A másik kérdés pedig: mennyire szerteágazó hálózata van a vezető  kapcsolati tőkéjének? Gyakran hallunk a baráti hálózatok erejéről. Élnek és virulnak ilyenek több vállalatnál. Bizonyos értelemben, mindenkinek vannak “öregfiús” kapcsolatai. Ez a kérdés arra a képességünkre utal, hogy kapcsolatba lépjünk tőlünk nagyon különböző emberekkel. Az eltérések lehetnek megjelenésben, működésben, politikaiak, kulturálisak, társadalmi–gazdaságiak. Mindezen eltérések ellenére, kapcsolatot tudunk kialakítani, mert megbíznak bennünk annyira, hogy együtt tudjunk működni egy közös cél érdekében. A nagyszerű vezetők értik, hogy a szerteágazó hálózat magasabb szinten bővíti lehetőségeket, és több megoldást kínál a miénktől eltérő gondolkozásmódok miatt.

A harmadik kérdés: van-e elég bátorsága egy jó vezetőnek szakítani egy régen sikeres, de mára elavult módszerrel? A mondás szerint: „Járt utat járatlanért el ne hagyj”. Ha ezt fogadjuk meg, esélyünk van rá, hogy mint vezetők azt ismételjük, ami ismert és kényelmes. Gyakori és jól ismert vezetői kompetenciák: szisztematikus problémamegoldás, tervezés, szervezés, eredményességre buzdítás, konfliktuskezelés,kevésbé hangsúlyos, viszont jó vezetői  kompetencia a változás motorja, és újítás kompetenciák.(lásd: az assess teszt által mért kompetencia térkép) Azok a vezetők, akik újítók, és a változás motorjai, azok mernek mások lenni. Nemcsak beszélnek a kockázatvállalásról, hanem úgy is tesznek. A legnagyobb erény az, ha képesek vagyunk érzelmi ellenállást kiépíteni, és szembeszállni azokkal, aki ötletünket lehetetlennek, vakmerőnek vagy egyszerűen baromságnak tartják. Érdekes, hogy akik mellénk állnak, azok nem a hálózatunk megszokott kétkedő emberei. Gyakran eltérő gondolkozásúak, és ezért akarnak csatlakozni hozzánk, egy merész ugrással. A hagyományos vezetői programoknál, jobban meghatározza erre a három kérdésre adott válasz a 21. századi vezetői hatékonyságunkat.

Tehát, milyen a jó vezető a 21. században?

A jó vezető titka: felkészül az állandó változásra. Nem a kényelmes, és ismert tegnapra, hanem a mai valóságra, illetve minden lehetséges ismeretlen dologra, amit a holnap hozhat.