A pozitív pszichológia kora

A tőlünk nyugatra eső világban egyáltalán nem okoz meglepetést, ha valaki pszichológushoz fordul valamilyen problémájával. Köztudott, hogy a testi problémákért nagy százalékban felelnek a lélek “betegségei”.

Manapság mindannyian nagy stressznek vagyunk kitéve, szinte népbetegségnek számítanak a stressz okozta tünetek:  fáradékonyság, türelmetlenség, kimerült szervezet – ezek együtt rosszabb esetben betegségeket is okozhatnak.

Azok, akik valamilyen oknál fogva a szokásosnál is nagyobb stressznek vannak kitéve, például azért, mert nagyon nagy igény van arra, hogy jól teljesítsenek, még jobban igénylik egy pszichológus vagy egy mentális tréner segítségét.

Különösen igaz ez a sportolókra: minél magasabb szintre kerülnek, annál nagyobb figyelem övezi a karrierjüket, meccseiket, de még a magánéletüket is. Mindezt fokozza az a tény, hogy a sportban egyértelműen mérhető a teljesítmény, hiszen az egy meccs alatt lőtt (vagy nem lőtt) gólok száma egyértelmű, a tabellán elfoglalt hely világosan mutatja, hol tart a csapat, így ha valakinek a teljesítményével gondok akadnak, az már az első pillanatokban kiderül. Ez pedig néha nagyon nagy megterhelést jelenthet egy sportoló számára.

A fentiekből láthatjuk, hogy a pszichológia (sportpszichológia, mentális felkészítés) fontossága egyáltalán nem csökkent, sőt, ellenkezőleg, nőtt az utóbbi időben. A pozitív pszichológia egyik úttörője, Martin Seligman szerint a pszichológia – bár hatalmas eredményeket ért el a 20. század folyamán a lelki betegségek gyógyítása terén – néhány dologról mégis elfeledkezett az évtizedek során.

A hosszú évek alatt, amíg a páciensekkel foglalkoztak, a pszichológusok igazából a betegek, elesettek, áldozatok szakértőivé váltak, figyelmen kívül hagyva azt a tényt, hogy maguk az emberek is felelősek lehetnek a döntéseikért, kialakult helyzetükért.

Megfeledkeztek az egészséges emberekről is, őt idézve, arról a “misszióról”, hogy a normális életet élők helyzetét tegyék még jobbá. A nagy igyekezetben, hogy a már meglévő károkat szüntessék meg, elmaradtak az ún. “pozitív beavatkozások”, amik az élet jobbá, magasabb szintre emelését szolgálták volna.

És itt válik fontossá a “pozitív” pszichológia, aminek  Seligmanen kívül vannak más úttörői is: Nancy Etcoff, Dan Gilbert és a magyar származású Csíkszentmihályi Mihály. Ők azt az álláspontot képviselik: nem csak az emberi gyengeséggel kell foglalkozni, hanem az erősségeinken is dolgozni kell. Törődnünk kell a “normális” életet élő, netán zseniális képességgel rendelkező, tehetséges emberekkel is.

Mi a SmartStaffnál nagy hangsúlyt fektetünk a tehetségek gondozására – különös tekintettel az élsport, azon belül is a futball világára. Hiszünk abban, hogy a kimagaslóan jó teljesítmény eléréséhez nemcsak testileg, hanem mentálisan is felkészültnek kell lennünk. Ahogy a pozitív pszichológia sugallja, az erősségeinken legalább annyit kell dolgoznunk, mint a gyengeségeink ellen.