A mentális erő “edzése” – avagy hogyan integráljuk és alkalmazzuk a sportpszichológiát

Cikkünk Brian Zuleger, az Adams State University sportpszichológia professzorának a Coaches Insiderben megjelent tanulmánya alapján készült. Arra a kérdésre keressük a válaszokat, hogy az edző munkáját, hogy segítheti egy mentális szakember a sportolók felkészítésében.

Általában akkor merül fel a sportpszichológus segítségének igénybevétele, amikor az edző eszköztára kimerül, de a sportoló még mindig nem teljesít az elvárt módon. Sok esetben a fókusz, a motivációs képesség csökkenése vagy hiánya okozza ezeket a problémákat. Ekkor következik el az a pillanat, amikor az edző mentális trénerhez vagy sportpszichológushoz fordul.

A sportpszichológiát hagyományosan akkor szokták igénybe venni, amikor már kialakult a probléma, és meg kell oldani. Ez ahhoz vezetett, hogy kialakult annak a kultúrája: a sportpszichológia eszközeinek igénybevétele gyengeséget, alul teljesítést jelez.

A világ legnagyobb sportolói már felismerték a pszichológia eszközeinek jelentőségét, szerepét sikereikben. Amint ez a gondolkodásmód elterjedtté válik, elkezdhetünk azon dolgozni, hogy a sportpszichológia a problémamegoldás helyett az építkezés modelljének szerves része legyen.

A jól képzett, tanúsítvánnyal rendelkező mentális tréner hasonlóan hatékony “edzéseket” alkalmaz, mint egy szintén jól képzett edző a fizikai kondíciók javításában. Azok a bajnokaink, akik világszintű versenyeken vesznek részt, rendszerint megkapják a legjobb edzésterveket, és mindent, ami a lehető legjobb fizikai állapot elérésére szolgál. Ugyanígy nekik volna a legnagyobb szükségük a mentális tréningekre – hiszen nagy nyomás és a stressz éri őket ezeken a versenyeken.

Ugyanakkor a mentális tréner nem helyettesítheti az edzőt, csak támogathatja. Sok helyütt él az a téves megoldás, hogy elhívnak egy-egy coachot, aki motivációs beszédet tart, vagy csapatot épít. A helyes megoldás azonban az, amikor a mentális tréner “beépül” a csapatba, annak szerves részévé válik. Folyamatosan támogatja az edzőt – van, hogy az edző maga is tanácsot, útmutatást kér a mentális szakembertől, majd ennek megfelelően jár el. A trénert a csapat közös munkájának, az edzésnek minden aspektusába érdemes bevonni. Ahhoz, hogy minél hatékonyabb legyen a tréner tevékenysége, a program “kultúrájának” részesévé kell válnia.

Jó példa, hogy sérülések esetén a gyógyulás fókuszában csak a sportoló fizikai énje áll. Pedig mindannyian jól tudjuk – talán még azok is, akik egyáltalán nem sportolnak -, hogy mekkora lelki traumával jár nem csak a fájdalom, hanem a sérülés következményeinek elviselése is. Egy-egy nagyobb sérülés megtorpanást, visszalépést is előidézhet a sportoló karrierjében, amin oly sokat dolgozott. Sokszor áll elő az a helyzet is, hogy bár fizikálisan felépült már a sportoló, mentálisan még egyáltalán nincs felkészülve az újabb kihívásokra. Ha pedig túl hamar tér vissza a pályára, az újabb sérülésekhez is vezethet.

Az Egyesült Államokban egyre több egyetem alkalmaz teljes munkaidőben sportpszichológusokat az egyetemi csapat mellé. Valójában ezen szakmai háttér bővítésére volna szükség, és még több mentális szakembert kellene felvenni, hogy minél több szinten támogassák az utánpótlást.

Hozzá kell tennünk, hogy mint minden szakmában, itt is vannak kóklerek, hozzá nem értők. És vannak, akiknek bár nincsen tanúsítványuk vagy végzettségük, személyiségük és tapasztalataik, meglévő tudásuk révén mégis kiváló szakembernek minősülnek. A jó mentális tréner többek között arról ismerszik meg, hogy folyamatosan fejleszti, képzi magát.

A cikkíró Brian Zuleger arra, hogy  minél több sportpszichológus vagy mentális tréner legyen alkalmazásba véve – a cél az lenne, hogy minden sportolóhoz eljusson egy mentális tréner segítsége, s így a mainstream oktatás része legyen ez is.



Vélemény, hozzászólás?

18 − három =