3 módszer az ellenfél és saját magunk mentális uralmára

A szoros küzdelemben játszott focimeccs több mint fizikai csata. Ez a csapatszellem, akarat, a mentális erő, és a karakter küzdelme. Ez egy átfogó személyes és érzelmi töltésű verseny, amelyben minden eszközt fel kell használni, mind fizikai, mind mentális eszközöket, hogy megsemmisítsük az ellenfelünk énképét, miközben a sajátunkat ép és funkcionálisnak tartjuk meg.

Hogyan kezeljük az érzelmeinket a pályán?

6 alapérzelemről beszélünk.: öröm, düh, félelem, undor, megdöbbenés, és szomorúság. Ezeket a legnehezebb gondolati, kognitív úton irányítani. Pont ez különbözeti meg őket a kognitív érzelmektől, mint szeretet, tisztelet, büszkeség, hűség stb.

A kritikus helyzetekben a hat alapérzelem valamelyike elöntheti a játékot, azonban az ellenfél megzavarásának kiváló lehetősége az, ha egy kritikus helyzetben, (például: gól, ha az ellenfél gólt lő), mi játékosként nem mutatunk szomorúságot, vagy félelmet, hanem például kontrollált dühöt. Mit is értünk ez alatt? Természetes, hogy rossz érzés az, hogy ha éppen gólt kapunk,  vagy ha egy  gyengébb játékos jobb játékossal szembesül, de ha megadjuk magunkat ennek az alapérzelemnek, az még rosszabb játékot okoz.


Hogyan lehet megfélemlíteni az ellenfeleinket?

A testbeszéd befolyásolja az ellenfél gondolkodását. Hogyan lehet kialakítani ezt a dominanciát? Először fel kell ismerni, hogy minden cselekedetünk, mély hatással van az ellenfél mentális állapotára. Mivel az ember csoportos lény, ösztönösen reagál érzelmileg arra, ahogyan más emberek bánnak vele. Azzal kezdődik, ahogyan a Himnuszt eléneklik a játékosok, amolyan erőt sugárzó testtartással, erős hangon, és emelt fővel. Ezután folytatódik azzal, amilyen határozottan a csapatkapitány szembenéz, és kezet fog az ellenfél kapitányával. Meccs közben pedig fontos a testbeszéd. A foci a testről, a mozgásról, és a nonverbális kommunikációról is szól. A csapattársaknak le kell tudniuk olvasni egymás jelzéseit, miközben az ellenfélnek pedig meg kell mutatniuk a bátorságukat, és a dominanciájukat.

A “szupersztár-hatást” Jennifer Brown fedezte fel a Northwestern Egyetemen egy Tiger Woods-tanulmányban. A golfban az egyik játékos nem tudja közvetlenül befolyásolni a másik teljesítményét. A hatások csak mentálisak lehetnek. Az összes többi golfozó pontszámainak elemzésekor a PGA-eseményeken, 1999 és 2006 között, azt vették észre, hogy amikor Tiger Woods egy versenyen volt, a többi golfozó átlagosan 0,8 ütéssel magasabb pontszámot adott, mint akkor, amikor ő nem volt ott. A „szupersztár-hatás” a fociban úgy nyilvánulhat meg, ha egy szupersztárokat felvonultató horvát csapat (Modric, Vida, Rakitic, Kovatic, Perisic), vagy Walesi csapat (Bale, Alen, James stb.) ellen a természetesen jelentkező félelmet, vagy szomorúságot hagyjuk magunkon eluralkodni. Ellenben ha úgy teszünk, mint a magyar válogatott játékosai, akik tisztelték ugyan az ellenfelet, de nem adták meg magukat a „szupersztár-effektusnak”, akkor nyerni fogunk. A fociban egy játékos mind fizikailag, mind mentálisan befolyásolhatja az ellenfelét. A magyar válogatott edzőjének, és vezéregyéniségeinek, megvan az a fizikai, és mentális képességük, hogy ellenfeleiket gyengítsék, és hatástalanítsák. Ez a téma komplex kérdés, még vissza fogunk rá térni.

Hogyan reagálnak a bajnokok mások véleményére?

az énképünk 3 részből áll, egy részét, azok az üzenetek alkotják, amelyeket más emberektől kapsz, egy másik része az, ahogy te tekintesz a saját korábbi, és jelenlegi teljesítményedre, a harmadik rész, amelyről ritkábban esik szó, az énideál, azaz mivé akarod formálni magad.  Fontold meg a következő ördögi gondolati kísérletet. Mi lenne, ha több barátod és munkatársad is összejönne, hogy rosszat mondjanak rólad?

Tegyük fel, hogy mind egyetértenek abban, hogy Te gyenge teljesítményt nyújtasz, egyszerűen kevés vagy.

Mit gondolsz, mi történne az önbizalmaddal? Kétségtelen, hogy számos opció van, függetlenül attól, hogy korábban milyen erős pozícióban voltál. Ez bemutatja  azt a hatalmat amellyel más emberek rosszindulatú szubjektivitásukkal  hathatnak rád…Viszont ha az énképed másik két részére is koncentrálsz az önbizalmadra, és az énideálodra, akkor lesz esélyed haladni. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a másoktól érkező építő jellegű kritikát figyelmen kívül hagyod, hanem azt jelenti, hogy bármilyen konfliktus esetén gondolj az énképed 3 elemére, és arra, hogy tényleg hiteles, és jogos-e az a kritika, amit neked mondanak.



Vélemény, hozzászólás?

1 × 5 =