Gondolkodás megváltoztatása a munkában

Gondolkodás fejlesztése

Könyveket lehet erről írni, és a szakirodalom is igen bő. Mi a két legfontosabb kérdésnek annak tisztázását tartjuk, hogy hogyan használjuk a képzeletünket, és mennyire tudatosak az általunk feltett kérdések. Minden gondolkodási mozzanat, egy tudatos, vagy tudattalan kérdés valamilyen szóbeli, viselkedésbeli megválaszolását jelenti.

A tudósok részrehajló okfejtésnek nevezik azt, amikor tudattalan késztetéseink, vágyaink, és félelmeink alakítják ki bennünk, hogy miként értelmezzük az információt. Némely információt, egyes gondolatokat szövetségesünknek érzünk. Szeretnénk, hogy az győzzön, meg akarjuk védeni. Más információk, gondolatok pedig az ellenségeink, szeretnénk össztüzet zúdítani rájuk. A gondolkodás fejlesztés fontos része az is, hogy tudatában legyünk annak, hogy a harcos, és az odafigyelő gondolkodásmód tengelyen hol szoktunk a leggyakrabban elhelyezkedni.

A harcos gondolkodásmód

Figyeljük a sportot, vagy a politikát, és talán észrevették, hogy amikor a bíró úgy ítél, hogy csapatunk szabálytalanságot követett el, például, akkor meg akarjuk magyarázni, hogy miért téved. De ha azt ítéli, hogy az ellenfél szabálytalankodott, az rendben van, jó döntés, fogadjuk el!

Ítéletünket erősen befolyásolja tudatunk alatt, hogy melyik csapatnak szurkolunk. És persze, ez így van mindennel. Ez alakítja gondolkodásunkat egészségről, kapcsolatainkról, ettől függ, hogyan szavazunk, mit találunk korrektnek és tisztességesnek. Ez a legijesztőbb a részrehajló érvelésben, a harcos gondolkodásmódban, hogy észre sem vesszük. Azt gondoljuk magunkról, hogy objektívak vagyunk, elfogulatlanok és a végsőkig állítjuk, hogy mi a valóságot ismerjük.

Az odafigyelő gondolkodásmód

Ez egy teljesen más gondolkodásmód, ennek mozgatója: nem azt akarjuk, hogy egyik ötlet nyerjen vagy veszítsen, hanem egyszerűen azt nézzük: mit látunk, olyan őszintén, és pontosan, amennyire képesek vagyunk, még ha az nem szép, kényelmes, vagy kellemes is. Hogy van az, hogy némelyek legalább néha képesek túltenni magukat előítéleteiken, elfogultságukon, és érdekükön, és próbálnak csak a tények, és a bizonyítékok alapján objektívak maradni, amennyire tudnak?

A válasz, hogy ez az érzelmektől függ. Ahogyan a harcos gondolkodásmód is érzelmi gyökerű, ld. védekezés és a törzsi szellem, az odafigyelő gondolkodásmód is érzelmi alapú, de ez utóbbi másmilyen érzelmeken alapul. Például, vegyük a hírszerzőket, ők objektívek akarnak lenni, és kíváncsiak, örömet jelent számukra megtudni valami új információt és izgatja őket egy rejtvény is. Valószínűbb, hogy kíváncsiak, amikor olyan dologgal szembesülnek, amely ellentmond várakozásaiknak. A hírszerzőknek az értékrendjük is más. Sokkal inkább mondják, hogy erény próbára tenni hiedelmeinket, mint hogy a gyengeség jele lenne megváltoztatni nézeteinket. A hírszerzők mindenekelőtt magabiztosak, ami azt jelenti, van saját értékrendjük, nem presztizskérdés számukra, hogy igazuk van, vagy tévednek egy bizonyos témában. Például hihetik azt, hogy a halálbüntetés visszatartó erejű, de ha a tanulmányok szerint kiderül az, hogy mégsem, akkor képesek azt mondani: “Lehet, hogy tévedtem. Ettől még nem vagyok sem rossz, sem hülye.”

Útravalóul annyit ezekről a tulajdonságokról, hogy ezek elsősorban nem attól függnek, hogy mennyire vagyunk okosak, vagy mekkora a tudásunk. Sőt, alig korrelál az IQ-val. Az érzelmi intelligenciánktól függnek. Van egy idézet, amit Saint-Exupéryig tudok visszavezetni. Ő “A kis herceg” szerzője. Azt írta: “Ha hajót akarsz építeni, ne csődíts össze embereket, hogy tervezzenek, szervezzék meg a munkát, hozzanak szerszámokat, vágjanak fát, hanem keltsd fel bennük a vágyat a nagy, végtelen tenger iránt.”

Hogyan változtassuk meg a gondolkodásunkat?

Ha tényleg fejlődni akarunk döntéshozatalunkban, egyénileg vagy társadalmilag, nem logikában, valószínűségszámításban, rábeszélésben, gazdasági ismeretekben szükségünk van több útmutatóra, noha ezek a dolgok valóban fontosak. Amire igazán szükségünk van, az a hírszerző odafigyelő gondolkodásmódja, a tényszerűség elveinek használata. Gondolkodásunk átalakításával megváltozhatóak a kognítiv érzelmeink. Meg kell tanuljuk, hogyan lehetünk valós sikereink felidézésével büszkék, és nem kell  restelkedjünk, amikor észrevesszük, hogy talán tévedtünk valamiben. Meg kell tanulnunk kíváncsinak lenni a védekezés helyett, amikor olyan információhoz jutunk, ami ellentmond korábbi hiedelmeinknek. 

Mire vágynak leginkább?

Arra, hogy megvédjék korábbi hiedelmeiket? Vagy arra,hogy olyan tisztán lássák a világot, amennyire csak lehetséges? Ajánljuk ebben a témában az általunk támogatott Immunis a változásra könyvet és alábbi oldalunkat: https://smarttrening.hu/alap-treningek/5-smart-kifogaskezelo-trening/