Néhány nagyobb trendről a mai vezetőnek

Népvándorlás

Amit ma Európában tapasztalunk nem bevándorlás, hanem népvándorlás. Szerény és tisztelettudó csoportok, profi szakemberek észrevétlen, egy-két évtized alatt lezajló vándorlása a mind terméketlenebb Délről Észak felé. Lásd eltávozó magyar orvosok. A nagy migrációkat eleinte megpróbálják megakadályozni, majd lassan a bevándorlók polgárjogot nyernek. „Készüljünk szépen az új korszakra, küszöbön az afro európai kultúra.”

A háború, az erőszak és az igazságosság

Van-e igazságos háború? Igazolható-e az erőszakos válasz? A háború fogalma a hidegháború óta megváltozott. Lásd Líbia, és amik még jönni fognak. A kérdés, hogy egy agresszor elleni, „igazságos” viszontválasz hatása nem lesz-e kegyetlenebbül pusztító, mint az eredeti konfliktus?

Mibe kerülnek majd birodalmak összeomlásai?

Ha bukik egy birodalom, akkor következmények évszázadokig eltarthatnak. A Római Birodalom széthullása hat évszázadig tartó válsághoz vezetett, sőt lehet, hogy a keleti ortodox és nyugati katolikusok összecsapása a Balkánon, még mindig ugyanannak a felbomlásnak az utóhatása. A spanyol gyarmatbirodalom lassú bomlásának máig ható következménye Latin-Amerika dacolása az Egyesült Államokkal. A török birodalom bomlásának árát ma is fizeti a Közel-Kelet. Az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlása vezetett a nácizmushoz és a II. világháborúhoz. A szovjet birodalom bukásának következményeit hosszasan lehet sorolni, köztük a kelet-európai országainak elaprózódása, a német egyesülés problémái, a szerb népirtás. „Persze hiába tudjuk, mibe kerül egy birodalom összeomlása, árengedményt nem kapunk. Mégis jó tudnunk, amit tudunk, hogy legalább a majdani sorscsapásokkal számolhassunk.”

Politikailag korrekt vagy intoleráns?

Mindenáron kell-e törekedni az elnyomott kisebbség jogainak védelmére? Hová fajulhat, ha a többséget akarjuk valamiféle előnyt élvező kisebbségtől – az esszében a nem dohányzó egyetemistákat a tanárral együtt, az utcán dohányzó diáktársaktól- megvédeni. Hová fajulhat, ha a kisebbségeknek nem érdemeik, hanem pusztán a politikai korrektség biztosítása miatt adunk teret? Ha az irodalomtanár nem beszélhet a Velencei kalmárról, hogy a gyilkos mór alakja ne sértse a nem nyugati diákok érzékenységét? Helyes, ha egy iskola valamennyi nézőpontot bemutatja, mondjuk a Biblia mellett a Koránt és a Buddha írásait is. „De megtiltani valakinek, hogy a Bibliáról beszéljen (amelyet jól ismer), csak azért mert ezzel kizárja a Koránt, veszélyes formája a más véleményeket tisztelő álarcban tetszelgő intoleranciának.”

Szégyen-gyalázat, nincsenek ellenségeink

Egy New-yorki, palesztin taxisofőr kérdése ihlette az esszét. A szokásos: melyik országból jött az utas, mi az anyanyelve, hol is van az Olaszország? –kérdések után jön egy furcsa kérdés: És kik az ellenségeik? Kivel háborúznak, kik a történelmi ellenfeleik? Umberto Econál –a taxi utasa- hirtelen annyit válaszol, hogy nem, nincsenek ellenségeik, 40-50 éve háborúztak utoljára. Csak később jutott eszébe az igazi válasz. Például az olaszoknak az olaszok az ellenségeik, folyton-folyvást háborút viselnek, belháborút.

Az is kap fizetést, aki ingyen ír

Az írók szerzői jogáról az internet korában, arról, hogy ki és miért mond le a szerzői jogról. És egy „prózai” gondolat arról, hogy a szerzői jog, pontosabban az, hogy ismeretlenek megfizetik egy könyv árát, azaz nem szorul egyetlen mecénás kosztjára-kvártélyéra, szabadságot garantáltak az írónak. Nyitott kérdés marad, hogy mennyit ér ez a garancia manapság?

Derrick, avagy a középszerűség szenvedélyének előrelátható bukása

Hogyan lett ilyen népszerű a Derrick? A szereplők is, a nyomozó is olyan magunkfajta, a bűntett a szomszédban is megeshetett volna. „Győz és a semmilyenségből az érték rangjára emelkedik a ’középen levés’ értelmében vett középszerűség. Pedig a mai vállaltvezetők, nem az univerzális középszerűt keresik, hanem a profi “szívsebészt”, “szájsebészt”, stb. vállalati szív, száj stb. bajaikra.