Funky Business – Ami nem megy ki a divatból (5. rész)

Funky Business – Ami nem megy ki a divatból (5. rész)

 

Funky RT:

A 300 legnagyobb multinacionális vállalat a Föld összvagyonának 25%-át tartja kézben.
Azonban ha talpon akarnak maradni, meg kell tudniuk felelni egy új, valós idejű világ elvárásainak.

A Funky Rt:

1.- fókuszált
2.- előnyhasznosító
3.– innovatív
4.- heterarchikus

1. A piac méretének növekedésével nő a szakosodás mértéke. A funky szervezeteknek nem az a célja, hogy mindig mindenkinek megfeleljen, hanem hogy valakinek valamiben megfeleljen. Ehhez szűkíteni kell a fókuszt. A szinergia és kockázatmegosztás helyett a fókuszálást és kockázat kezelést kell választani. Amit nem világszínvonalon végzünk, azt szerződjük ki, legyen üreges fókuszú vállalatunk.. Amiben a legjobbak vagyunk, azt próbáljuk meg minél több iparágban hasznosítani. A szervezeteknek le kell fogyni, de nem a végtagoktól való megszabadulással, hanem összehangolt diétával.

2. A Funky Rt az előnyei kihasználására törekszik, belső, ipari és nemzetközi szinten egyaránt. A valós idejű gazdasági környezetben le kell rövidíteni az ötlet és a megvalósítás közötti időt. Kockák és nyilak helyett – amelyek elzárják egymástól az embereket- virtuális és valódi fórumokra kell építeni a szervezeteket.
A Funky Rt törzseket, törzsvevőket céloz meg, függetlenül attól, hogy a törzs tagjai hol találhatók. Attitűd alapú előnykihasználásra törekszik. Célja nem a versenybe való beszállás, hanem potenciális piaci rések megteremtése majd kiaknázása.

3. Az innovációnak gondolkodásmóddá kell válnia, amelynek a vállalaton belül mindenre és mindenkire mindenhol hatással kell lennie. Meg kell jelennie a stratégia átalakításában, a sebesség növelésében, a kreativitás előtérbe helyezésében.

A Funky RT személyre szabott.  A tömegpiacok helyét a mikro piacok veszik át. Személyre szabott a termék, az ár, a nyitvatartási idő, a promóció. Úton vagyunk a személyre szabott társadalom felé. Az innovációhoz kísérletezni kell. Toleránsnak kell lenni a hibákkal szemben, de tanulni kell belőlük. A bukásnak minél hamarabb be kell következnie, hogy gyorsabban lehessen tanulni és sikereket elérni.

4. A Funky RT megfelelő beállítottságú embereket toboroz, akiknek aztán megfelelő képzést nyújt, nem fordítva. Ne próbáljuk megváltoztatni az embereket. Agymosással ma már nem lehet boldogulni. A modern szervezetek heterarchikusak. A pozíció alapú struktúrát a szervezeti ábrák mutatják, a folyamat alapúakat a projektek képviselik, a szakmait pedig a vállalat tudástérképe mutatja meg. A funky modell nem egy 3 dimenziós mátrix, hanem egy gondolkodásmód, egy filozófia.
A funky cég kisebb, laposabb, változó, vízszintes, nyílt  valamint megmért . Túltervezett célok helyett kihívást jelentő célokat kell kitűzni, az emberek pszichológiai korlátjának figyelembe vételével.
A siker valódi titka a szabad verseny szellemének megölésében rejlik. Abban, hogy – ha rövid időre is- sikerül a többiektől különbözni, valamiben monopóliumot létrehozni, ezt folyamatosan kihasználni és megújítani.

Funky Te:

A Funky faluban a munka többé már nem morális kényszer. Az emberek ma azért dolgoznak, hogy gazdagok legyenek, fejlesszék magukat, új emberekkel találkozzanak és kapcsolatokat építsenek.
Hosszú távon a cégek feladata nem az lesz, hogy foglalkoztassák az embereket, hanem hogy szervezzék őket. A szervező paradigmában a vezetőknek erőteret kell képezniük, olyan mágneses teret, ami vonzza a megfelelő munkatársakat. Ha értelmes egyéneket megpróbálunk betörni, azok ki fognak törni. A vezető feladata nem a jelen folyamatok irányítása, hanem hogy folyamatosan megújulásra képessé tegye a céget. Az irányítás nem utasítások kiadása és ellenőrzés kérdése, hanem sokkal inkább szellemi vezetés  -fókuszálás és iránymutatás- például vonzó jövőkép kialakításával. Ennek egyszerűnek, értelmezhetőnek és megkülönböztető tartalmúnak kell lennie, azaz egyedinek és a kollégák által befogadhatónak.
Az oktatás régen határozott ideig tartott, általános volt és széleskörű. A Funky világban azonban élethosszig tartó, célzott és személyre szabott képzésre van szükség. A vállalatoknak kell átvenniük az egyetemek szerepét. A fejlesztésbe beletartozik a tréning, a pártfogás és a személyre szabott tanácsadás.
Már nincs különbség tanulás, munka és az élet között – mind egy és ugyanaz. Egy olyan korban, ahol bőségesen áll rendelkezésre tőke, az egyetlen dolog, amitől táncra perdül, az a tehetség. A motiváció egyre inkább értékeken alapszik, és nem készpénzen. A munkaszerződések egyre egyénre szabottabbak. Az emberek egyre inkább a megállapodásaikon és szerződéseiken keresztül fejezik ki magukat.
Egy ilyen világban tökéletesen tisztában kell lennünk azzal, kik vagyunk, merre tartunk, kivel akarunk üzletelni, kapcsolatokat fenntartani. Személyes stratégiára van szükség, ennek fontos része lehet a personal branding. A történelem során mindig nehéz volt azok élete, akik mások voltak, mint az átlag. Ma viszont a normától való eltérés az egyetlen lehetőség az életben maradásra. Úgy kell magunkat tekinteni, mint egy vállalatot, saját intellektuális mérleggel és márkanévvel.

Funky érzés:

A jóléti társadalom leépülőben van, a bőség kora a lelkiség korává alakul át.  A potenciális vásárlók olyan termékeket és szolgáltatásokat keresnek, amelyek lelkileg / érzelmileg megérintik őket. Az emocionális társadalom korában az emocionális kereskedelem felé haladunk, így egyéni versenyképességünket, időszakos monopóliumunkat is érzéseinkre és fantáziánkra kell alapoznunk. Mi az, amit egy rúzst vásárló nő valójában megvesz? Bizonyos értelemben színezett zsírt műanyag tokban. Másfelől viszont a reményt, hogy segítségével tetszeni fog valakinek. A Harley-Davidson  motorokat árul, a vevők azonban amerikai nosztalgiát vesznek. Amit a vállalatok árulnak, és amit a vevők megvesznek az két különböző dolog.
A lélekgazdaságok a munkatársaiknak is nagy figyelmet szentelnek. Meg kell találni külön-külön mindenki mozgatórugóit. Hiszen enélkül hogyan motiválnák őket? Az új gazdaság sokkal inkább a műkorcsolyázásra hasonlít, mint a gyorskorcsolyázásra: a pontokat a művészi kivitelezésre kapjuk, és tudnunk kell, mi jár a pontozóbírók fejében.
A kompetitív stratégiák ma már nem érnek semmit. Érzéki stratégiákra van szükség. Ilyen stratégiai alap lehet az etika (a Toyota olyan fák nemesítésén munkálkodik, amelyek elnyelik a mérgező gázokat) valamint az esztétika (design és márkanév vezérelt világban élünk, ahol a márkák csökkentik a bizonytalanságot azáltal hogy implicit bizalmat hordoznak). De mindez nem építhető be a szervezetekbe azáltal, hogy felállítanak egy érzelmekkel és képzelőerővel foglalkozó osztály, aminek a vezetésével megbíznak egy középkorú fehér férfit. Az érzelemnek és képzelőerőnek a vállalat egészét átható filozófiává kell válnia.
Az érzelem korában egy dologban biztosak lehetünk: az átlagos sosem nyer. A normális termelés legjobb esetben is csak normális eredményeket hoz. A jövő azoké, akik mernek kockáztatni, mernek szabályokat áthágni és újakat alkotni. Akik megragadják a lehetőséget, hogy ők alakítsák.
A jövő azé, aki megműveli.

Szerző: Farkas Éva



Vélemény, hozzászólás?

17 − 12 =